Lapszemle, 1932. március

1932-03-17 [1383]

gét hangoztató beszédét a mai lapok pozsonyi keltezéssel CS.T* I»» jelentés nyomár; ismertetik Matousek ebben a beszédben többek közt azt mondja, hogy elérkezett az ideje, hogy a többi nemzettel egyetér técben keressük: a kivezető utat a gazdasági zűrzavarból. Középeurópa gazdasági reorganizálását az érdekelt nagyhatalmak előzetes hozzájárulásával kell megoldani , A csehszlovák köztársaságnak Matousek szei'int az eladósodása külföld felé minimális, de rámutat arra is ,hogy a Kagyaror al szemben fennálló szer ző dás. nélküli állapot mennyi kárt tea? Csehszlovákiának is s kifejezte azt a kívánságát, hogy a magyar-cseh gazdasági tárgyalások a gazdasági kibontakozás érdekében sikerrel járjanak. * A magyar sajtóban a <*pester Lloyd" vezércikke Szterényi Józs^fnek a "Pesti Hirlap* »ban meg.pint vezércikke, valamint ^egedüs LorántnaK: a cseh autsrchiesrai foglalkozó cikke a "

p

esti Hiriap»-ba. és egy B«»I>*jegyű «$ardieu" oimü külön cikke foglalkozik a £>una problé. mával•» Ezenkívül az »Ujság'

? »B.ovás

s

*-rovata és vezércikke füz reflextí kai a Tardieu-féle tervhez, A "Pester Lloyd" vezércikke számszerű «r « w » •« •<-*•-*• «s mm m mm mm mm m ut adatokkal világítja meg K

ötépeurópa külkereskedelmi forgalmát, " Szt erényi József báró a "Pesti Hírlap* vezércikkében Purgly W 'M X ^ ;4 « M « al * W> «.* « W M *• » » « W S* 9* "i tK mm. mmmr M ** M W n* Wt JC- «tP Bmil földmüvelés ügyi miniszter legutóbbi ama bejelentését teszi szó iá, hogy a közeljövőben termésért ékesít éai konferencia kezdődik a magyar, román és jugoszláv mezőgazdasági érdekeltségek között Belgrádban R» mv< afc, hogy a gondola nem uj., mert a bukaresti, varsói, római és a londoni agr árkon ferenci ák is hasonló tervekkel foglalkoztak- Az eddigi eredménytelenségnek az volt az egyik oka, hogy előkészítés nélküx tu3 ftagy programmot akartak megvalósítani, másik oka pedig, hogy az érdekeltségek helyett a kormányok vitték a vezetőszerepet,. Gazdasági kérdésekben püg a szakemberek könnyebben értik meg egymást, mint a oolitikai tekintet ékhez kötött állami képviseletek, Szt erényi szerint