Lapszemle, 1932. március

1932-03-02 [1383]

tart.miszerint a dél~m«űzsurlal fehér oroszok esetleg betörést kísérelhetnének meg Szovjetoroszorszagba*Arról azonoan, hogy a szovjet japánnal konfliktusba keveredhetne,sző sem lehet, jól tudja a szovje^hogy egy külső kaland a bolsevista rendszer összeomlását jelentené. Japán elleni fellépésre biztatja Angliát W.Martin a Journal de Genéve márc l»vezércikkében.Ha a britt oroszlán ma csak a farkát csóválná meg avagy csak egyik talpát mozgat ná meg elejét vehetné annak a veszedelemnek,mely Indlát fenyegeti Japán terjeszkedése következtében*Holnap azonban mér az egé3z angol haderő sem lesz képes kiverni a japánokat Singapore-ból Abszurdum,hogy az angolok a békés harcot hirde tő Gandlt becsukják az erőszakos foglalást csináló Japánt azonban cselekedni hagyják.Persze Anglia gyönge s nem mozdul nak a többi hatalmak sem,pedig nem Mandzsúriáról van Igazába sző ma,hanem Indiáról Indokináről és a Fülöp-szifeetekről • az angol világbirodalomról a francia gyarmatbirodalomról,meg az USA Csendes-óceáni uralmáról. Stresemann emlékiratai nyomán a Débats S^akciét kezd Herrlot ellen, Herriot ugyanis az 1924.-1 londoni tár* gyalások alkalmával Stresemann előtt olyan kijelentéseket tett,melyeket semminő francia államiérfiunak nem szabad lett volna megfennie ! így állitólag helyeselt Stresemannak,amlko ez a Ruhr-megszállás miatt Poincarét szószegéssel vádolta sőt Herrlot az egész Ruhr-megszállást jogtalannak ismerte el Itr előtt Azt is mondta Herriot str. naK.hogy ő hajlandó elmenni az engedékenység végső határáig de ügyelnie kell mer ő voltakép oly kormányelnök,aki becsapta a maga parlamentjét