Lapszemle, 1932. március

1932-03-14 [1383]

hatók az olasz francia közeledés első elemel, s ez az együttműködés azután klszélesteöhet és egyéh problémákban s más kontinenseken is megvalósulhat,- A Quotldien 10 azzal támadja Tardieu tervét, hogy sz végeredményben a német imperializmus Mitteleuropájának i megvalósítására vezetne. Ez sokkal veszedelmesebb volna, mint lett volna az Anschluss.- A JourD§l_£u_Commeroe 10-ben Q^Suarez rámutat, hogy a dunai államok eddigi egyéne ;.lenkedéseíben nagyrésze volt a nagyhatalmak diplomáciájának is Hiszen még a kisantant is majdnem szétesett, mert Romániát Károly király Németország felé fordította/; csak mikor a német csőd bekövetkezett fordult újra Franciországhoz Románia.Románia magatartása azonban megbocsátható, mert Briand politikája, amely kizárölag Németországgal törődött a kisállamokat elhanyagolta. Azt ls el kell azonkívül ismerni, hogy főleg Benes azzal, hogy következetesen l» — ~ _ _ _ _ . _ szembefordult mindazzal ami őt a Habsburgokra emlékeztette, erősen komplikálta a legyőzöttek és feyőztesek megbékitésének feladatát. Ma a francia diplomácia a kisantant .körül szándékozik kiépíteni egy Ausztriát, Magyarországot és Bulgáriát__ls magában foglallő gazdasági rendszert. /: Bulgária bekapcsolásáról különben Bérenger említett cikke is megemlékszik, nemtudni nem-e tévedésből.:/.- A LibertéJO Walko külügy miniszter romái tárgyalásaival kapcsolatban azt irha, hogy lehetséges miszerint ezek a tárgyalások elősegítik a dunai államok érdekében irányuló francia közös akció megvalósítását is.Németország a magarészéről akadályozni igyekszik a francia tervet, s mindenáron vagy bele akar kapcsolódni a dunai álla-