Lapszemle, 1932. március

1932-03-14 [1383]

Bécs .problémáját tárgyalja vezércikkében M

W J.N". Nagyvárosok keletkezését politikai és gazdasági erők összehatásával magyarázza meg. Számos ilyen történelmi nevezetességű nagy város eltűnése intés arra, hogy Bécs fenntartása is külön problémát vet fel. Bécset a békeszerződések kedvezőtlengazőaságl helyzetbe hozták. Azelőtt mint egy nagy birodalom központja, gócpontja volt azoknak a gazdasági szálaknak, amelyek 50 millió ember termelését és fogyasztását szabályozták.Ma kivitelével és a nemzetkőzi kereskedelme forgalomba való bekapcsolásával a külföldre van utalva,. Ilyen helyzetben a tekintetbe jövő külföldi piacokon a minden körülmények közötti versenyképességre és a külföldi vevő jó és olcsó kiszolgálására kellett volna törekednie. Eny§^„§„§§Ük§iS§S§íU§ű£k

1

§l' §-Y£ro§_döntő_té^ Az uralkodó párt a termelés kérdésével úgyszólván egyáltalában nem foglalkozott Néhány félresikerült szocializálás! kísérlet után teljesen a meglévő j&vak felosztására tért át, Az azelőtt termékeny tőke fogyasztási áruvá változott és felőrlődött, Külsőleg ez a politika feltűnő eredményeket hozott, mint például a lakásépítkezéseket. De ha már a termelés politikájától elfordultak, inkább arra kellett volna törekedni, hogy a fele^leges^munkástömegeket kitelepítsék

i amivel a lakásépitkta5É

s

_i?„£?i??i?i?sé_vált_volna, De a munkaadók, az ipar és a bankok sem vonták le az uj helyzetbői a következtetéseket. Rég felismerték., hogy az üzemek rentabilitása és versenyképességét elveszett, de a költségek csökkentetése vagy az üzemek bezárása helyett, inkább veszteséggel dolgoztak tovább és igy