Lapszemle, 1932. március

1932-03-11 [1383]

szükségszerűen folytatni kellett,, ezt & kísérletet meg kelleti próbálni. Dicséretére válik Briandnak, hogy Franciaország biztonságát sohasem tévesztette szemelől. Hogy azután a németeknek tett nagy engedmények nem hozták meg azt az erkölcsi leszerelést mellyet francia részről joggal vártak, az nem Briand hibája volt., A biztonság és béke biztosítékainak állandó keresése egyik fővonása volt Briand politikájának, Ennek egyik megnyilatkozása volt az_európ_al _unió,s„terv, ez a termékeny gondolat amelyneknagy jövője van

s Hiszen u,gyAae_b_b_l_ a sze1lemben„kezdeményezte_mqst_a„francia_kqrmány_a„dunai_á lamqk„gazdasági„csógortqsitását _is^_ami _minöen_besvédnél jobban „bizony ltja,_ az ^eur ópa 1 „érdekkqzö §sé gen jilap_ulő _f ran-fiöki^l.^ Ji^tínnitásátHa Briand el istünlk,az ő politikája fennmarad, mint egy olyan ideál, amely felé törekszenek az összes jóakaratú emberek Ennek a politikának a módszerei és alapelvei tovább élnek mint a nagylelkű és békeszerető francia szellem által diktált politika alapelemei - A Figaro 9 vezércikkében most maga is megrugdalja egy kicsit a halott ellenfelet. Nem volt Briand se nagy francia, se nagy európai, se nagy államférfi, csak éppen beszélni tudott jülNem értett ő semmihez, de beszélni mindenről tudott - Perti-. lax az „Echo 9-ben ugyancsak elég fltyüfálóan beszélt Briandról politikájáról A_£ian^la-qiasz_^özeledés_ügye _is szőnyegre került .tmarában, a külügyi költségvetés vitájában Falcoz radikális és Ybernagaray jobboldali képviselők egyaránt sürgették a közeledést, Tardieu felszólalásában elég tartózkodó hangon ORSZÁGOS LEVÉLTÁR V i