Lapszemle, 1932. március

1932-03-10 [1383]

délyt magyarnyelvű színház felállítására s ennez az aiip Wí«^ gatását ls Felhívja a kormány figyelmét ara ls hogy s

ok helyen a ma gyar kulturális egyesületekkel szemben bizalmatlansággal viseltetnek s éppen ezért kén a magyar kulturális egyesületek alapszabályainak sürgős kormányjóváhagyását hogy működésüket a helyi hatóságok tovább ne akadályozhassák meg hanem inkább elősegíteni legyenek kötelesek Fel szól alt ebben a vitában Krafft is a német kisebbség egyetlen képvi. selője Beszédét teljes szövegben hozza a D V /8/ Krafft Jámutatott mekkora különbség van a kisebbségi iskolaügynél az elméletben és gya korlatban Elméletben a német gyermeket anyanyelvén kell tanítani a gyakorlatban azonban a német iskolák

nál és tagozatoknál jórészt németinem tudó tanerők működnek de nem tudnak németül az Igazgatók és tanfel ügyelők sem ugy hogy semna ellenőrzés nincs a németnyelvű tanításnál Példákat sorol fel hogy milyen képtelenségeket tanítanak a szótárból szórói-szóra fordító szerb tanítók tanítónők a gyermekeknek pedig ezeknek az iskolában kell az irodalmi nyelvet megtanulniuk minthogy oda haza osak dialektusban nőnek fel A tanfelügyelők a mm. rendelet ellenére a két alsó osztályban 13 kívánják az államnyelv tanítását holott csak a III osztálytól lenne szabad A német tanítók nem kapnak évekxg állást de azért a tanügyi hatóságok azért odázzák el a kötelező ujabb német tagozatok felállítását hogy nincsen elég képesített tanerő A? is sérelmes hogy a német tanítókat sonra elhelyezgették vagy az államnyel vü vagy pedig az oláh és magyar kisebbségi ískolákhoa ós helyükre németül nem tudó magyar és oláh kisebbségi tanítókat tettek a német iskolákhoz A kisebbségeknek jogát elismeri a diktatúra népiskolai törvénye /i.919 dec 9 f ahhoz hogy legalább 35 gyermek jelentkezése esetén kisebbségi osztály felállítását követelje A gyakorlatban azonban ezeket uj iskoláknak minő sitik és ahelyett hogy a bei rá 2 után rögtön fdtfllltmk a kisebbségi esélyt évekig iza „ „ m ,