Lapszemle, 1932. március

1932-03-10 [1383]

ttot kormány a legalaposabban átgondolt a, hogy miképpen és hogyan se gi thet Ausztrián, AZ előbb eriitett okokból tekintettel kellett azt., bsn le mi a legtöbb kedvezmény jogait élvező többi államokra. Tulajdonképpen tehát más viszo^vlatban ugyanarról van szó, mint á Mr,

: országgal kötött preferenciális szerződésnél, csakhogy a természet«3 adottságoknál fogva az Ausztriának nyújtandó kedvezmények nem annyi ra az agrártermékekre, mint inkább ipari árukra vonatkoznak Lényegi ben azt mondja a német illetékes hely, hogy tulajdonképpen nincsens tisztában 1 ardieu koncepciójával* A dunai konföderáció terve nem eV ször merül fel s ugy most, mint máskor igen komoly gazdaságpolU -. soknál elutasitásra talál ha azonban arról van szó, hogy Franeiaor. szág az érdekelt dunai államokat arra akarja inspirálni, hogy egy másnak preferenoiális vámkedvezményeket nyújtsanak, ugy német szem pontból a legcsekélyebb kifogáa sem emelhető Sőt nagyon ei lehet zelni, hogy a két kezdeményezést egy nevezőre hozzák s mind a ke ti : megvalósíthat ónak tartják nemet részről Viszont ami a dunai konföderáció tervét illet i tisztában kell lennünk a következőkkel Ebb* a dunai konföderációba öt állam, vagyis Magyarország, Ausztria, Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia tartoznék. Mint látható öt kc&\

:

\. tehát három agrár állam, ha elfogadjuk, hogy a két ipar állam Cseh* szlovákia és Ausztria gabonaszükségletét a másik háromnál fedezne,még mindig 22 millió métermázsa gabona maradna a blokkon belül érté ke » sitetlenül. Mi legyen ezzel a roppant mennyiségű gabonával? Érre a kérdésre a *ardieu-terv propagálói nem találnak választ, viszont ha ez a 21 millió métermázsa gabona nem talál piacra, Ausztrián és cseh Szlovákián sincs segítve, mait az agrárállamok termésük értékesítésének hiányában nem tudnak majd vásárolni ipari árukat. A dunai, álla mok mezőgazdasági fölöslegét pedig csak Németország és Olaszország vehet i fel és ebben a két országban kellő kontingent álA&s&l a fenn-