Lapszemle, 1932. március
1932-03-10 [1383]
Emtikra rokonszenves az a gondolat, hogy a békeszerződések nyomában támadt zűrzavarból uj rend teremtésével ki kell vezetni a középdunaí államokat, de vájjon észrevették-© Parisban, hogy addig, amig Magyar ország az egyedül helyes és józan álláspontra helyezkedett, Csehországban a Tardieu"tervet a legdurvább visszaútasitás fogadja.. Gondolkoztak-e, hogy mi az oka ennek a oseh rut hálátlanság szambámenő ne- * véletlen nyelvöltBgatesnek Maljá arra a konklúzióra jut, hogy a csehek tudva azt, hogy a Duna-medence földrajzi és gazdasági központ JA Budapest, minden lehetőt elkövettek t iz éven kérésztől ennek a gazda* sági egységnek a szétrobbant ás ára és Benes aki két és fél évvel ezelőtt nyiltan hirdette, hogy Magyarország úgyis a forradalom közepén áll, azt hitte, hogy feltétel nélkül bele fog táncolni a Prága Duna. konföderációs diktátumába Ezért nem kell a "Oseszké Sziov 0 "-nak, Udrzalnak,a "Národni Listy*-nek és a «Venkov"»,nak a francia fogalmazási konföderáció Csehországnak csak olyen együttműködés kellene, amelyben a hatalmi szóval állandóéit ott mesterséges akadályok továbbra is meghamisíthatják a t ermészetes gazdasági erők játékát - Arra a kérdésre pedig, hogy milyen tervek azok, amelyeket nem fogadhat el Magyarország a "Pesti Hirlap" azt mondja f hogy semniféle olyanren dezést nem fogadhatunk el, amelyben nem érvényesülne k mar adék nélkül a magyar érdekek, Magyarország nem lehet a cseh és az osztrák Ipar lerakodó helye, ha viszonzásul nem biztosit jak a magyar agrárérdekek elhelyezését .* Á "Magyarság" vezércikkében a csehek elutasító magatartá* sara vonatkozóan azt mondja, hogy Prágában érzik a franciák elfordulását attól a Duna-völgyi politikától, amely a mai siralmas és vésze delmekkel teljes állapotokhoz vezetett s Prágában minden változástól rattegnek politikaitól épp ugy, mint gazdaságitól, mert esetleg olyan folyamatokat indíthat meg, amely a kitontente bordását jelentené.
