Lapszemle, 1932. március

1932-03-07 [1383]

rá, hogy 14 millió ember sorsát intézze ilyen beláthatatlan válság és nyomor idején? Itt emiitjük meg, hogy a magyarorsr-ági lapok közül első helyen a Hépszava, azután a Pester Xloyd, az Újság és a Magyarság cikkét Tardieu. javaslatáról ismertetik a oseh lapok a CSTI nyomán, AjüftaflAa kj&aaStt kamarai megszavftaásáró.i terjedelmes párizsi jelentésekben számolnak be a lapok és bő kivonatban közlik Tardieu beszédét , kiemelve, hogy a kamara 325 szavazattal 20 ellenében szavazta meg a 600 milliós köles önts A Himdó /6/ kiéitől i hogy azt a kormányjavaslatot, amennyiben a francia piac nem jegyezné le a 600 milliót,az államkincstár maga jegyzi le a hiányzó összeget/ a kamara pénzügyi bizottságának ellenkező állásfoglalása miatt elej tették a freh^tsége

s-e a cse

hszlovák-magyar kiegyezés? oimmel Tarján Ödön a Prágai Magyar ^irlapban /&/ hosszabb vezércikket ir, amelyben kapcsolatban Szent-Ivány József ezirányu ismeretes cikkével mérlegeli Csehszlovákia és Magyarország kiegyezésének lehetősé geit. A kisantant gazdasági összefogását Magyarország nélkül nem lehet megvalósítani

s a gazdasági leromlás állandósítása pedig lehetelenné teszi az Imperialisztikus politika folytatását , Csehszlovákia és Magyarország helyzetének vizsgálata csak arra az egy eredményre vezethet, hogy az összefogás halaszthatatlanul szükséges még akkor is, ha ez csupán kiinduló pontja lenne, a később kikristályododó nagyobb gazdasági egységnek A. cikkiró szerint a legsúlyosabb akadálynak lát. szlkj, hogy ki tegye meg az első hivatalos lépést.. És ebből a szem* pontból komclyan száinitásba veendő a közvélemény felkészületlensége .mely megnehezíti a felelős .tényezők számára a nyilt színvallást Ha ezek csökkenteni akarják felelősségüket, töröljék el a cenzúrát és adják m«?g a sajtó részére a lehetőséget, hogy a közvéleményt érde-