Lapszemle, 1932. március

1932-03-29 [1383]

országgal meg van ugyan as állat egész cégügyi egyezményünk, de az árak nyomott2ága miatt a megállapított kontingenst sem tudjuk kihasználnl Marad tehát aa olasz, osztrák és svájci piac és remélhető, hogy Olaszországgal kedvezőbb helyzetet sikerül teremteni - A T ardieu»t ervtfol Poporios Sancbr az »AJ6 Est" húsvéti számában azt mondja, hogy a nagyhatalmak végre lassan felismerik,hogy a közép- és a kelet európai államokon segíteni kell, mert a saját érdekük, hogy ezek ez államok ismét teljesitőképePOk legyenek. Ennek a feli önerősnek az egyik eredménye a Tardieu-féle terv, bár' ez még nem öltött határozott alakot.. Talészinü, hogy nemi is megy tul e?

;

y általánosan me a fogai mázott eszmén, mert a megoldást illetőleg számtalan, variáció elképzelhető Arra nézve pedig, hogy minő álláspontra helyetkedjünk a tervvel szemben, azt mondja, hogy a felvetett eszméket, köz. vétlen szomszédainkkai való gazdasági forgalomra, aztán a távolabbi, de kereskedelmünk szempontjából fontos területekre irányul® áruf orgAmunk mikénti alakulására tekintettel teljes tárgyilagosa ásgal kell mérlegelnünk Ennek a mérlegelésnek AZ eredménye csak később fog kialakulni. Ez az állásfoglalás nem zárja ki azt, hogy elhatározásainknál a gazdasági szolidaritás szempontjait is figyelembe vegyük. Apponyi Albert gróf a "Pester Lloyd" és a "Pesti Napló" T> z«t őhelyén a Tar di eu-t érvről többek közt azt mondja, hogy elismerésünk Tardieu iránt még t elj eaebb Volna, ha a probléma felvetését a konkrét megoldási tervvel toldat ta volna meg, amely az eddig zűrzavar rosan folyó tanácskozásoknak fogható alapot nyújthat ott volna. Tardieu kezdeményezése kétségkívül Magjarországot létérdekeiben érinti Maga a tény, hogy a nagyhatalmak és főként Franciaország saját szem pontjából ls szükségét látja az áll cmok gazdasági felsegít csenek, főként azoknak, amelyeknek csoport jáln z mi is tartozunk, igy a stagnáclóból való kiindulás a holtpontról kilendíti, némi felderülést jelent*-