Lapszemle, 1932. március

1932-03-23 [1383]

nyelt és hátrányalt és a stunde előbb ismertetett cikkében kifejezésre jutott felfogással szemben azt mondja, hogy az ötös államalakulat terve ellen prágai részről már eleve azt a kifogást hangoztatják, hogy Csehszlovákia és Ausztria sohasem volnának képesek mégcsak megközelítő mértékben is felvevő piacot biztosítani Magyarország, Románia és Jugoszlávia agrár-termékei számára. A csehszlovákiai cseh és német agráriusok az ötös blokk tervével szemben gazdasági okokból a legélesebb ellenállást tanúsítják, mert attól tartanak, hogy a csehszlovák piacokat elözönlő agrártermékek tönkretennék a hazai mezőgazdaságot és állattenyésztést. AZ agráriusok ellenállásával szemben egyes cseh politikusok mintegy kivezető utat vélnek felfedezni abban, hogy először is Csehszlovákia és Magyarország között jöjjön létre egy szorosabb megállapodás. Ha figyelembe veszi azonban az ember a két állam között még mindig mutatkozó erŐ-r sen feszült viszonyt, valamint a cseh agrárköröknek kifejezett huzódozását attól, hogy a magyar agrárérdekeknek bármiféle előnyt is helyezzenek kilátásba, ugy könnyen következtethető, hogy ez az utóbbi lehetőség is meglehetős távol van még a megvalósulistói. AZ épen Wienben időző francia politikussal Paul Painlevével folytatott beszélgetésből közöl érdekes részleteket a Jcurna./22/, Painlevé már a beszélgetés elején hangsúlyozta Franciaországnak amaz őszinte jószándékát, hogy Ausztrián segítsen és ezzel végre Középeurópát is üürhető állapothoz segítse. A cikk eredeti szövegben reprodukálja a következő kijelentést. Les tendences de la praace sont les plus amicales, sans aucune presslon sur l'AUtrlcne. Nyaltán utalással a Tardieu-féle középeurópás gazdasági tervre azt ls mondotta, hogy a francia javaslatok általánosságban bevonják Németországot ls a kombinációba. És ami ellen Franciaország védekezik, az csak annyi, hogy nem szeretné, ha bármiféle kombináció következ-