Lapszemle, 1932. március
1932-03-03 [1383]
-JLJJtiM®km^ lW^JÚ^^mi&X2Í^M^l vajjő gazdasá gi közeledés el l^y. oiatael a félhivatalos Csesskoszlovenszká Eepu.b-» lika vezércikkbe* foglalkozik Szent*-Iváqy József ismeretes cikkével, amelybea a csehsalorák-Maágyar kiegyezés lehetőségeivel foglalkozik, a félhiv atal os s többek között azt mondja/ hogy azok a hangokj amelyek gazdasági szempontból szorgalmazzák a két szomszédos állam közeledését, Magyarországon mint gyakoriabbak és határozottabbak lesznek,, Felhozhatjuk példának i'riedrich István volt magyar miniszterelnököt ás Gratz GatTitáv volt külügyminisztert, S5t Teleki gróf volt miniszterelnök bár maga ellenzője ennek a gondolatnak f beismerte minap Bécsben, hogy a magyar körök komolyan foglalkoznak ezzel az eszmével„ Ugy nálunk, -•• Írja a cseh félhivatalos - mint Magyarországon sok ck szól amellett, hogy a közeledés gondolatát meg kell valósítani, de sok ellenérv is van, melyek nálunk főleg a mezőgazdaságig körök tolmácsolnak. Ennek eldöntése a két állam felelős gazdasági köreire tartozik és csak aztán fog kitűnni, hogy a megegyezés elképzelhető és lehetséges-e és hogy milyen terjedelemben s mely alapon lehetséges? De már előre bizonyos az, hogy a problémát vizsgálat tárgyévá lehet tenni ás egyedül gazdasági szempontok szerint kell megvalósítani* Az első pillanatra azt gondolhatná az ember, hogy a gazdasági közeledést szorgalmazó mozgalmat • ha lehet is nevezni - a csehszlovákiai magyar kisebbség politikai képviselői csak üdvözölhetnének. Legalábbis a német kisebbség felelős politikai tényezői mindig szorgalmazták Csehszlovákia és Németország gazdasági megegyezését. Ez a feltevés azonban téves „ Az utóbbi napokban elhangzott nyilatkozatok tanúsága szerint - ha nem csalódunk - Csehszlovákia ős Magyarország gazdasági közeledésének gondolata tövisként bántja a magyar kisebbség egyes politikai vezéreit, A mult héten a Prágai Magyar Hírlap heves támadást intézett Grata dr, volt magyar külügyminiszter ellen, azt vetette a szemére, hogy a
