Lapszemle, 1932. február

1932-02-16 [1382]

közi jogról most kifejtett gyönyörű elméleteit. De ez nem fontos! Apponyi gróf a nemzetek bírája gyanánt lépett fel és a nemzetközi erkölcs nevében követelte a legyőzött országok számára a teljes egyenlőséget a többi országokkal. Az öreg Apponyi grófnak jogi értekezése dicséretére válik egy önmagában teljesen biztos elmének, amelyen az évek súlya nem látszik meg. Kívánatos volna ha azoknak, akik ezen a leszerelési konferencián az egyenlő fegyverkezés követelései ellen kell hogy védekezzenek, olyan fényes szellemi képességeik legyenek álláspontjuk kifejtésében, mint Apponyi grófnak. Apponyi nagy ügyessége főleg abban áll, hogy határozottan a népszövetségi: paktum 8.1k cikkelyének alapjára helyezkedik. Eddigi szokásától eltérően, Apponyi gróf Így eke zett senkivel sem összeütközésbe kerülni, Elismerje, hogy az egyenlő feltételek nem jelentik szükségszerűen azt, hogy e feltételek azonossak ls legyenek. pj-J^érte_ a_ francla^Ja^ va_sJj*/toJ^jt_ sőt kijelentette azt ls, hogy kormánya kész az előkészítő bizottság egyezménytervezetét ha nem ls a vita alapjául, de a vita kerete gyanánt elfogadni E szubtilis megkülönböztetés ca<-ára is tehát M_agJSLJország az_e_g_v_e_tj_e_n_ _legyfaPlX A

e

ll

ze

A.i_ J&ÖJÉ a_

z

_ _

e

£y^MÁI^^3Jy^3J'^J'- _c_

s

_

a

_tljtkJLzJLjL Állítólag az osztrák-német várauniós kísérletben kell annak a feltűnő frontváltozásnak a magyarázatát keresni amely változás a magyar delegátus lelkében véghement volt szövetségeseivel szemben. De még világosabb az, hogy Apponyi. gróf igyekezett a saját álláspontja felé csalogatni a francií delegációt és azt a maga érvelésével behálózni, Apponyi eme szirénhangjai dacára is azonban a delegációk, - melye* tudj-ák