Lapszemle, 1932. február
1932-02-16 [1382]
v mmm, ua t* in*ii»-uiBUBU«B iCJJLt: xeuiCl UC^,V CU.BU.IW cl i'egl tiJTUüftir. >""S.pesoiataiuak ut ját., mintha a dicsőségesebb, de sokkai nehezebb nagynémet orientáció felé keresné a boldogulás útját * Apponyi Albert gróf genfi leszerelési beszéde még ma is éÉttiN m% tm ia? «i «, W -ífci "3T <^<I<*V * m m\f mtfm -r mm •* -m. m mm m. •* mm mm lénken foglalkoztatja a magyar sajtót, * "^emzeti ^ság*. ^agyara ág és a »'3 Órai Újság" vezércikkben foglalkozik Apponyi beszédének gen~ -• -mr mm ti mm w *< mm\ mm m*m <M fi hatáséval, az "Újság" pedig "Rovás" *r óvat ában, A » p ester LloydT-. -m* <*. mm- -m m. -%. m m mL ^ipesvensm'mwy esti lapja ismerteti Saint-Bricenek a "Le Journal" publicistájának Apponyi beszédét méltató cikkét, valamint egy berlini német lapszem* lét . amely a "Deutsche Alig emelne Ztg," , a "Der Tag", a "Berliner Lokalanzeiger", a "Berliner Borsenzeitung" és a "Voesisehe Zeitung'"elismerő véleményeit csoportosítja. A "Nemzeti Újság" vezércikkét pár•JB t% mm mm mm mm mm mm - *• *» -» <«_ ar v huzamba állítja Grandi és Brüning leszerelési beszédével és szintén rámutat^ hogy Apponyi fejt ejtéseinek értékét mi sea bizonyltja jobba mint az, hogy hogyan reagál a francia sajtó s hogy a "Le Joumal"jpublicístája SaintB rice is megállapítja,, hogy Apponyinak az az érvelése, hogy .Magyarországot sem lehet abban az egyoldalú helyzetben hagyni , hogy zsoldos hadsereget tartson valóban helytálló, « A "8 Órai Újság""lelki biztonság" cimü vezércikkében azt mondja , hogy Apponyi beszéde monumentális tiltakozás volt minden olyan megoldás ellen, amely mögött nem a nemzetek egyenlő joga és Igazsága áll, hatását 11 letőleg padig jellemzőnek mondja, hogy Hollandia vezér delegátusa szükségesnek tartotta, hogy külön köszönetet mondjon Apponyi Albert grófnak a kisamzetek nevében, A "Magyarság" vezetőhelyén párisi keltezéssel azt állítja, hogy ugyl át szik Tardieu is belátja lassan, hogy a békeszerződések még sem örökérvényüek s kiemeli Apponyi Albert gróf genfi beszédének a békeszerződések szakaszaira támaszkodó okfejtését s annak revíziós
