Lapszemle, 1932. február
1932-02-15 [1382]
Amikor Apponyi visszatért a helyére, újból erős helyeslés köszöntötte őt . A delegátusok sora Üdvözölte őt, Tardieu azonban hamar a szomszédjához fordult, hogy Ilyen módon vonja kl magát egy; A£ponyival való kézszorítás kötelezettsége alól.- A Kreuz ztg. A3-44/ "Magyarország, mint előharcos" elmen -»AZ a beszéd, amelyet Brünlngnek kellett volna tartania..•*.alcímen wilhelm Hack tudósítását közli, amely szintén kiemeli Apponyi kiváló egyéniségét, szellemi és erkölcsi hatalmát,kiváló szónoki képességét és vonzóerejét. Beszéde éfgyes részleteinek ismertetése után azt mondja, hogy ennek a beszédnek csúcspontját annak a magyar álláspontnak becsületbeli pontjai, erkölcsl megalapozása képezi, amely egyben a világháború összes legyőzőttelnek álláspontja. Végre egy nemzet becsülete és méltósága megkapja az őt megillető helyet ebben a nagy vitában. Apponyi e beszédével, amelynek erős egyéni jellege volt és ennek az embernek szellemi magasságát tükrözte vissza, amely emberileg közvetlen meghatott és mégis a legmagasabb értelemben államférfiul volt, mint egy igazi leszerelés valamint a világháború legyőzöttel jogainak előharcosa is rést ütött a leszerelés ellenségeinek frontjába. A VOrwarts /15-74/ genfi sajáttudósítása körülbelül 20 'Sorban'tárgyilagosan Ismerteti Apponyi fejtegetéseinek legfontosabb részeit.- A Neue Zürch. Ztg. /14-279/ genfi tudósításában emlékezik meg Apponyi beszédéről, kifejtvén, hogy Magyarország agg képviselője, az egyedüli, aki az általános vita szónokai közül kézirat nélkül szabadon beszélt,, rámutatott azokra a végt ele n po1111kai ne hé z s ége kre, amely e k or szaga szamára fö,idrajzi helyzetéből, keletkeznek. Apponyi a fősúlyt aa államok jogi egyenlőségének elvére fektette, ütegül Appon^a magyal' álláspontot négy pontban foglalta össze, amelyeket a v«á Jsítas szintén kö2»ól •