Lapszemle, 1932. február

1932-02-12 [1382]

a népszövetségi paktum.8-ik cikkelye holt betű marad. Grandi kikelt az ellen a felfogás ellen, amely a békét az Igazságos ság elé helyezi. A béke egyedüli alapja az Igazság lehet. Az olasz álláspont általában az összes államok egyenjogúságát és a haderőknek a legalacsonyabb szinten való kiegyenlítését kívánja. A francia javaslatokról rokonszenvesen emlékezik meg, beszéde további részében azokban utal arra, hogy a_béke_~ _szerz5dések V _ része _gy akor 1 at i _pé 1 dát jnutat _arr a_h_ogy_ Jao­gyan lehet jnegva 1 ósitani a _f egyveres _erőlc_csokkentését _és _ korlátozását. Németország és volt szövetségeseivel szemben olyan korlátozások állapittatak meg, melyek ezen országokat megfozstják a támadó jellegű harceszközöktől. A_békeszerző­dé_sekne_k _ez _a _rés_z_e__ke 11 e_ne__ho_g_y__ve_ze_sse__a_ _Nép_szöve_t sé_g_e_t _a le _ sz _^ e; Ll?.A4. : L < l < i?.C l l® r }~_ Miért ne egyehetnének meg az összes, a konferencián képviselt államok abban, hogy Ilyen értelmű kötelezettségeket vállalnak magukra. Beszéde végén kifejtet­te, hogy Olaszország hajlandó a sorhajók, tengeralattjárók és repülőgép-anyahajók, a szárazfjldl nehéztüzérség és tan­kok, a bombavető repülőgépek, a kémiai és baktriologlai harc­eszközök eltörlésére. - _Ma_tsuöja_i_ra___ia_p_á.n _d_e_l_e_gá.t_us_az elő­készítő bizottság egyezménytervezetét fogadta el tárgyalási alapul.- Ugyanezt Kaa«^1^ti l ^^aJ.ejgti , 'tóBIQj^i. -K^-^^Xíy 3 l i­5 ?r ter is, aki azonban kifogásolta, hogy az egyezménytervezet neiíveazi tekintetbe a háborús potenciát, A biztonság és kölcsönös támogatás szükségességének hangoztatása mellett az erkölcsi leszerelés fontosságára hivta fel a figyelmet azzal, hogy e tárgyban a lengyel delegáció konkrét javasla­tokat fog tenni.- WiüHam Martin a Journaí de Géneve 11-ben ' ORSZÁGOS IFVlfiTÍD 'nCP "W

Next

/
Oldalképek
Tartalom