Lapszemle, 1932. február

1932-02-11 [1382]

•••• \ bériében Franciaország hajlandó fegyverkezéseit csökkenteni. Csakhogy, ha ujabb szankciókat akarnának ú • ••.•tbel áptetni a mai £8 ^y ver kezesi" Helyzet alapján, ebbe kevés európai állam me~ netne bele, mert ez a legnagyobb haderő v--?] blrő államok tulsnlyát biztosítanák a Népszövetségben - .. szocialista PopuM-e 9 toteábbra' is élesen támadja a francia javaslatokat, ilyek a szerződések esetleges revíziójára hivatott népszöví iségből a mai rendet végleg megrögzitő eszközt csinálnának, rv be. a békeszerződések által elnyomott vagy sérelmeket szenvedett államok nem nyugodhatnak bele, Gi&§on..a..merikai_delegátus .-|s^gí'|ig|j^ö^^t_kanc§ljáj Öik_a_leszerelési .konferencián_tartott_beszédéről a Journal de Geneve 10 már elég bő tudósításban számol be. Az amerikai beszéd lényege az,.hogy az előkészítő bizottság által kidolgozott egyezménytervezetet fogadja el tárgyalási alapul, amel lett gázháboru, tengeralattjárók stb, tilalmazását, illetve .. korlátozását ajánlja, Brüning beszédének alapmotívuma az / szerínt hogy a biztonságot minden nemzet számára egyenlő elvek / és egyenlő mértékben kell megvalósítani,az általános leszerelés követelményeinek az előkészítőbizottság egyezménytervezete nem felel meg s ezért a német delegáció később el lenjavaslatokat fog előterjeszteni.- William Martin kommentárjában kiemeli, hogy Brüninget a konferencia melegebb tapsviharral fogadta, mint bármely előző szónokot. Brüning beszéde mérsékelt hangjával és ügyes érvelésével megérdemelte a tetszést. A Journal de Geneve 10 aljas rágalomnak minősiti a Sz&vjet hivatalos Tass ügynökségének azt a hirét, mely szerlnt I^íy

1 n0v

„fL

1 3f ?_Lodygensky svájcban élő orosz emmlgráns,