Lapszemle, 1932. február

1932-02-01 [1382]

totKelteni, hogy Kínát a Szovjettel val:< egyettértéssel vádolja,- A radikális Ere Nouvelle 30 Japánt mint a rend őrét emlegeti,- A Figaro 30 mefe a kinaiakat vádolja azzal, hogy ők támadták meg a japánokat..- Ezzel szemben a jobboldali Dé

r

_ bat_s_31, ha el is ismeri a kinai anarchiát, mégsem tartja jogosultnak Japán fellépését, mert Japán visszaél helyzetével, s politikája, melyet lelkiismeretlenül folytat, még beláthatatlan következményekkel járhat. Amerika ugylátszik el van szánva Japánnal szemben fellépni, de akciójába csak Angliát szeretné bevonni, Franciaországot nem, mert azt hiszi, hogy Franciaország egyetért Japánnal. Pedig téved, valószínűleg, mert a francia kormány bizonyára nem kötötte le magát senki mellett ebben az ügyben - A szoöialaista Populairc 29 és 30 is Japán ellen támad s élesen kifogásolja a Népszövetség tétlenségét és szemforgatását, mellyel Japánt cselekedni hagyja.- Willlam Martin a Jpurnal_de_Geiieve 30 vezércikkében azt irja, hogy ha e konfliktusból ujiil)b világháború kerekedik, most legalább tudni lehet ma-jd, hogy az uj háború csirája 1931 szeptember 18-án, Mukden elfoglallásával kelt ki. Ha akkor a Néoszövets.'.lögtette volna kötelességét, akkor ma nem lennénk itt. Elképesztőnek tartja a szerző Japán fellépését Kinával szemben s rámutat arra, hogy Japán taktiicája oda megy;ki, hogy Kína üzenjen neki hadat, hogy igy jogcíme legyen neki foglalásokra. íme ennyit ár a néspzövetaégi es a Kellogg-paktum. Egyedül Amerika készül szembeszállni Japánnal, amiért dicséretet érdemel. Anglia azonban ugylátszik újra habozik, mintahogy habozott 1914-ben, pedig ha akkor nen késlekedik 3 napot, nincs háború. Az angol közvélemény azon_