Lapszemle, 1932. február

1932-02-06 [1382]

s ne akarják, liogj gySzc^üittkkei •••-.•ytitt az egész emberiség tönkremenjen egy ujabb háborúban,melynek veszedelme máris Pa­ris fölött'lebeg. He nder sonnak a leszerelési kor.ferenciát megnyi16 be s z éd év ei~rö~gTa-rgüzTiaTr-r^ dali sajtó általában kedvezőtlenül fogadja, elfogultságot látnak benne, a francia állásponttal szemben. Ezt fejtegeti a Temps 4 vezércikke is, azzal, hogy bár Henderson iparkodott elfogulatlan maradni, mégsem Igen tudott ellentállni elsosor­ban szocialista elvei befolyásának A lap ugyanekkor élesen szembeszáll_azzal a törekvéssel, amely a_ Jo_urnal_ de_Génsve_ IfSSÍéÉli. cikkében_nyilatkozott_meg hogy _a_le szere lé sl_konferenc iát_uj§bb_'béke.kQB£ereöQláyá_a' 1 . kit sák_át^ _s_ez._rendezze, újból_Európa_ügyei t_a_béke szer ZQ^_ aések_megssmiiii§i£éséYeX*_Ily§sffllcől^_ffiQi)űJa_a-laffií2§*-§sú­sSffl_lQÜSÍ*.= Henderson beszédét taglalva a cikk kifejti, fcogj a közvélemény nem annyira a leszerelést követeli, mint in­kább a biztonságot, melynek a leszerelés csak egyik eleme, valamint békét, reális békepolitikát, biztonsági garanciákat az esetleges támadóval szemben Mindezeket az 1924-i genfi Protokollum magában foglalta, s ha ezt a protokollumot Anglia ellenzése miatt nem kellett volna elejteni, akkor a leszere­lés ügye már régen megoldódott volna Az sem áll, amit Hen­derson mondott, tudniilik, hogy egy állam biztonsága és fegy­verkezéseinek mérve között akarnak egyesek párhuzamot állláa­nl. Ha ezzel Franciaországra akart célozni, akkor tévedett mert Franciaország sohasem állította azt, hogy a n^&yöbb fegy verkezés nagyobb biztonságot jelent, hanem azt, hogy valamely ország védelmi eszközeinek nagysága a biztonság követelmé­nyeinek kell hogy megfeleljenek, tehát a fegyver" kezeseket kell a biztonság követelményeihez szabni.. Abban egyetért a Acips

Next

/
Oldalképek
Tartalom