Lapszemle, 1932. február
1932-02-25 [1382]
téot' kegyetlen igazságtalanságnak tekintik azonban uem jel c-s ti a? hogy le kellene mondani a reményről hogy megjavul az eddigi viszony Mögyarországhoz A magyar történelmi, teljesítménytől nem lehet bizo nyos nagyságot megtagadni Jelentékeny politikai ügyesség és érettség nélkül ez a nemzet amely annyira különbözik az összes szomszédaitól, nem tudta volna magát fönntartani De többet bizonyított be. Megalapította és kiépiteti-o egy erős államot amely a legutóbbi korszakában nagyhatalmi befolyásokra tett szert Uz as állam ma a romokban fekszik, A történelmi nomezis szó igazságos volt de oly szigorú, hogy nem le Let csodálkozni *?zon, hogy azt a magyarok kegyetlennek tekintik- Aki tud valamit a magyar múltról, megemlékezik némely dicső tényekről amelyek előtt tisztelettel meg kell hajolni A magyar nemzet tehetr ge megérdemli a figyelmét és az elismerést AZ ilyen a tiszte öttel párosult felfcgás reményeket kelt a jövőre és a csehszlovákokat türe lemmel fogja f clfeg.yver3c.ezni amelyre különösen szükség van lv'iort a* az idő amikor kezetfoghatunk a magyarokkal az igazi együttműködéshez még nagyon messze van Egyelőre elég az hogy az eddigi konokság tö redezik és hogy mutatkoznak a józanáég jelei. Azonban a Magyarország és az utódállamok közötti valóul, együttműködésre aligha kerül sor amíg Pesten uralkodnak azok akik as uralmukat a sovinizmuson és az ország szociális elszigeteltségére alapítottak meg Magyarorsság úr mokratizálása feltétele a kedvezőbb középeuropai fejlődésnek . A duna ment i államok, eg;y üt tműköd és érői nyilatkozott ur .mer Pál a magyar páneurópai unió elnöke a "Benes.-fále Lidové í T ovinynck /24/ Auer hangoztatta, hogy ugy a budapesti mint a brtinni tanácskozáson valamennyien a kisebb középeuropai államok gaz dasági megegyezése mellett nyilatkoztak Azonban ennek vannak ukacá lyai, még pedig elsősorban a csehszlovák agrárok ismeretes álláspont ja másodszor az osztrák Anschluss-mozgalom továbbá az ismeretes
