Lapszemle, 1932. január

1932-01-18 [1381]

tatura bevezetésével.Az 1908.avi zágrábi felségárulási perben a szerbeket Ka­ragyorgyevics Péter és Szerbia javára folytatott propagandával vádolták. A rö­vid ideig tartó vizsgálati fogságuk alatt a vádlottak szabadon,minden ellen­őrzés nélkül fogadhattak látogatásokat,még szerbiai szerbekét is.A tárgyalá­son a védelem szabad volt,s ami a legfontosabb,a foglyok biztosak lehettek ab ban, hogy a börtönben nem történhet semmi bántódásuk.Nem szabad elfelejteni, hogy a szerb vádlottak valóban államellenes propagandát folytattak,hogy tény­leg árulók voltak és kétségenkivül bűnösök voltak felségáruláában.Ezzel szem­ben a diktatúra rendőrsége válagatptt kinzásokkal akart dr.Macsek vádlotttár­saiból a fővádlott terhére vallomásokat kicsikarni.Jugoszlávia a politikai fog­lyok ellen alkalmazott barbár kinzások után megszűnt civilizált állam lenni. Pribiesevics ezután áttér 2 és egynegyed évig tartó internálása alatt elszen­vedett bánásmódra,amire csak azzal szolgált rá,mert nem volt hajlandó lemon­dani demokrata elveiről s horvátokkal való szövetségről.Életének tragikuma, hogy ugyanúgy kell nyilatkoznia,mint Vitos volt lengyel miniszterelnök a brest­litovski törvényszék előtt:"Még a háború alatt sem,amikor Ausztria-Magyarorsz^ léteért küzdött,s amikor joggal tartottak az árulók fejének,nem bántak velem ugy,mint hazám kormánya.azé a hazáé,amelyért életem legszebb éveit áldoztam fel." S mit csinálnak Belgrádban? Punisa Racsicsot, aki megölte Radics Istvánt, Radics Pált és Basaricsek Györgyöt,aki súlyosan megsebesítette dr.Pernárt és Grandját, a horvát vezéreket, husz évi börtönre Ítélték,s néhány év múlva kegye­lem utján büntetésétől szabadulni fog.Ezzel szemben a fiatal horvát fanatiku­sokat egymásután akasztják fel., még oly esetben is, amikor bűnösségük nem lett kétséget kizáróan megállapítva,A horvátok összehasonlításokat tesznek,s arra a meggyőződésre jutnak, hogy a horvátoknak és a szerbeknek egyenlősége és test- j

Next

/
Oldalképek
Tartalom