Lapszemle, 1932. január

1932-01-22 [1381]

jának biztositását?. Ezenkívül javasolták, hogy az eddigi német fizetéseket és azt a kérdést, hogy azokkal fedezve vannak-e Franciaország anyagi háborús kárai, a Népszövetség pénzügyi bizottsága által vizsgáltassák meg. Hogy nem Németországnak, hanem a franciáknak kellene félniök egy ilyen vizsgálattól, kitűnik abból az éles ellentmondásból, amelyet a kamarai többség juttatott a javaslattal szemben kifejezésre.- A nagynémet Kreuz Ztg. /20-20/ töboek között kifejti, hogy hallatlan, lehet mondani szemtelen, nemcsak Németországgal, hanem a többi hatalommal szemben is az a hang, amelyet Láváinak megütni tetszett. Az a fennhéjázás, amellyel egyedül Franciaország számára veszi igénybe az összhelyzet helyes megítélését, arculcsapása Európának és Amerikának. Ha egyébként a fran cla miniszterelnök "szabadon megkötött szerződéseiről" beszél, ugy arra szeretnénk utalni, hogy ez tévedés. A versaillesi szégyenparancsot kizsarolták Németországtól és a nemzeti jövendőbeli Németország sohasem tekintette érvényesnek ezt a szerződést. Jellemző* hogy az a magyarázat, amellyel legújabban ellenzik Németországnak a hadi sarcoktól való megtesitését, azaz, hogy a reparációktól mentesített Németország konkurrenciát jelenthetne a világpiacon, és Franciaországot "a biztos alsóbbrendüség állapotába" juttatná, Laval beszédében is előfordul. Hogy a leszerelési kérdésben Lavala régi francia álláspontot húzta alá, azon nem kell csodálkozni. Nagyjában és egészében Laval beszéde csak annak megerősítése, hogy Franciaország felfogásai a világgazdasági válság és más államok fokozódó belátása dacára nem változott. Ez. a ueszéd hadüzenet elsősorban Németország ellen. Ezért azt várjuk, hogy a birodalmi kan-