Lapszemle, 1932. január

1932-01-22 [1381]

Szt erényi József báró "Nemzetközi lelkiismeret- cimü cikk* ben a "Pesti Hirlap" vezetőhelyén a jóvátételi kérdés megoldásának • « • « M mm mm m m m m m m QB«BI»«»«««II«S* •••••«•*•••••*« halogatásával kapcsolatban rámutat, hogy a Népszövetség állandó pénzügyi és gazdasági bizottságai Nickl Alfréd követ jelentése szerint kivezető útnak azt ajánlották, hogy a"nemzetközi lelkiismeret" keresse a kivezető ajtót* Rámutat Szterényi, hogy Anglia és Olasz, ország, Mao Donald és Mussolini ismételt kijelentései szerint félve* tették a közös európai front gondolatát s minden német, angol és olasz kezdeményezés Franciaország magatartásán dőlt meg. Franciaország ugylátszik nem tud vagy nem akar arra a nagy elhatározásra jutni, hogy a jóvátétel töröltessék, pedig tudnia kell, hogy komoly jóvátételi fizetések már ugy sem lehetségesek* A francia álláspont kizárólag fikció tehát, amely csak belső politikai érdekeket szolgál, A*nemzetközi lelki ismeret" figyelmeztetése tehát elsősorban Franciaországot és az Egy.-Államokat illeti. Az ő lelkiismeretük nemcsak a világ pénzögyi válságát oldhatná meg, de a gazdasági válságot is . Franciaország számára a legjobb biztonsági politikaaz len, ne, ha gazdasági szövetségre lépne Németországgal* Franciaország és Amerika egy csapásra megoldhatná az egész világhelyzetet, csak azt a követelést kellene áldozatkészéségükhöz hozzáfűzniÖk, hogy pénzügyi segítségüknek az ára a középkori gazdásági politika gyökeres felszámolása s helyébe a gazdasági szabadforgalom helyreáll Has a > Szt erényi szerint kényszer nélkül ez amúgy sem fog bekövetkezni, ebben az esetben még jóvátételt is kaphatna Franciaország Németország, tél. Felveti a kérdést, hogy nem volna-e érdemes Franciaországnak a jóvátételi kérdést egybekötni a gazdaságival* Franciaország lelkűn, meretének ily értelmű megnyilatkozása a világválság gyökeres megoldását jelentené Szt erényi szerint.*