Lapszemle, 1932. január

1932-01-21 [1381]

A képviselőház és a szenátus együttes ülését jan. 18-án tartottak meg ünnepélyes keretek közt.Az ülés egyetlen tárgya a trónbeszéd volt,amelyet Sándor király személyesen olvasót', fel.A trónbeszéd utal a tizenkét évszázadon át folytatott küzdelemre,amely idő alatt a törzsek közti barátságot és a jugoszláv egység gondolatát nem lehetett elfojtani,s ennyi idő kellet ahoz,hogy a nép elérje faji Önállóságát.Sándor király beszédében utal ária hogy neki jutott az a szerencse,hogy 1918. december 1-én,a győzelem után ünnepélyesen kikiáltsa a szerbek,horvátok és szlovének egyesülését. Áttér\e az 1921.jun.28-i alkotmányra,s az abból folyó nemzetszervezési munkára rá mutat a trónbeszéd a pártoknak egymásközti elvakult harcára,a politikai . r szabadsággal és a parlamenti renddel történt visszaélésekre,amelyek sulyoB akadályokat görditettek a nemzeti élet haladása és kifejlődése elé,s fenyegették a nemzet és az állam létalapjait.Ezért 1929.jan.6-i kiáltványával a király véget vetett ezeknek az áldatlan viszonyoknak.A mult év szepb 3 án proklamált alkotmánynyal megteremtette az állami kormányzás és béren dezkedés oly alapját,amely legjobban felel meg a nemzet szükségleteinek és m az állam érdekeinek.Alapgondolata a nezeti egység és az állami együttmkködés.A trónbeszéd ezután áttér az általánosan súlyos gazdasági helyzetre,a mely Jugoszláviában is érezteti hatását.Az ország a saját erejére van utál va,de megkönnyíti helyzetét az a körülmény,hogy a kormány külpolitikája teljes összhangban van Jugoszlávia szövetségeseivel és barátaival.JugoszK via tovább is őre akar maradni a békének és Európa rendjének.A lefegyverzés kérdésében az állam minden áldozatra kész,amely nem áll ellentétben te