Lapszemle, 1932. január

1932-01-20 [1381]

- Németországba való marhaexport előmozdítására Irányuló kívánságát a maguk részéről is támogatni akarták az illetékes szakhatóságok­nál. Ennek az útnak nem volt semmilyen hivatalos jellege és poli­tikai jelentősége. Nem látható, hogy milyen okokból igyekszik mos­tan a litván kormány a maga részéről politikai fordulatot adni az ügynek; a felszólamlásokat mlnd_en_esjtre_ nómet_-r_ésjzről_ s^mmijíéjpeii sem ismerik el_ jogosaknak._ qünther stein európai körútjáról való beszámolójának foly­tatásaként a Berl. Tagebl-ban /18-29/ milanói keltezésű cikkében azt igyekszik kimutatni, hogy a fascizmus nem állta ki a teherpró­bát, mint "mentő horgony a világválságban, mert talán nem funk­cionál rosszabbul, de semmiképen sem jobban, mint más államok sza­bad kapitalisták, gazdasági apparátusa, mert mindenekelőtt ugyan­olyan munkanélküliséggel küzd, mint mások. Bernhard Lamey rigai tudósítása a Voss. Ztg.-ban /19-30/ kifejti, hogy azok a tárgyalások, amelyeket Oroszország nyugati szomszédaival folytat a megnemtámadási szerződések rendszeréről, nem érnek meg olyan gyorsan céljuk felé, mint ahogyan azt erede­tileg Varsóban és Parisban gondolták. Oroszország kitűnő diplomá­ciájának megint sikerült egyszer a szerződő feleket szépen tisz­tán távoltartani egymástól ós mindegyikkel egyenként egészen indi­viduálisan tárgyalni. Ezáltal tárgytalanná lett az a kedvenc len­gyel gondolat, hogy a szerződések közössége, vagy legalább is egy­idejűsége által valamely keleti lengyel-francia vezetés fikciója demonstráltassék. Tripier, a balti államoknál akkreditált francia követ igen erősen fáradozik abban, hogy Észtországot és Lettorszá­got a kocsirudnál tartsa és mindenekelőtt a jelentős román-orosz

Next

/
Oldalképek
Tartalom