Lapszemle, 1932. január

1932-01-20 [1381]

flhv*« romdnl

HiHigrmini^teT kii sZÖböháJ 1 ó THfl ffift IrtlWflttriPafc Jelentőségét hangsúlyozom vezércikkében a Prager Presse, bár előrebocsát^ j», hogy ennék a prágai látogatásnak elsősorban Udvariassági karaktere van* Pontrólirpontra köv«t%t a romén külügyJttiniszternek közelmúltban és most folytatott utazásait, megjegyzi, hogy képletesen szólva, a külügyminiszter külföldi utiprogramnja pontosan követi a rofltfn külpolitika tradicionális marsratáját. *zt szemelőtt tartv* tehát a prágai látogatásnak politikai jelentőséget is kell tulajdoni tani

t elsősorban mint manifesztációját a kisantant-államok között változatlanul fennálló összetartásnak, amely egyébként a közeli napokban montreuxben tartandó kisantant-konferencián fog hangsúlyozottabban kifejezésre jutni' Ba a ki santaat-megbe szélés bevezetés lesz a jóvátételi, majd az azután következő leszerelési konferenciához? és igy mi sem természetesebb, mint hogy ezen az összejövetelen érinteni fogják ugy a jóvátétel, mint a leszereléssel kapcsolatos és akisantant-államokat közelről érdeklő kérdéseket^ 4 kiaantant-sUlasok Montreux-i Összejövetelét a Pr. Tag hl. vezércikkében mint a küszöbönálló konferenciák bevezető konferenciáját tekinti és megalapítja," hogy ez a megbeszélés ezúttal bővelkedni fog érdekes ós nagy hord erejű témákban, A cikk ezután minden átmenet nélkül azzal folytatja,hogy amikor a kisantantról van szó, akkor rendszerint Magyar ország is szőbakeriil, mert éppen olyan sürün állit ják,mint másoldalról tagadják azt; hogy a kisantant-államok szövetsége tul aj dönképen védőszövet ség Sfegyarországgal szembeni Már mo

s

t ami ezt az igazi vagy esetleg csak mondvacsinált célját illeti a kisantantnak, az i

s tagadhatatlan, hogy az általános gazdasági krízist és különösen a Buna-menti államok nehéz helyzete az utóbbi hónapokban hangfogóként hatott ezekre az időtlen idők óta folyó vitákra, sót bizonyos reménysugár nyilik arranézve, hogy a régi el-