Lapszemle, 1932. január

1932-01-04 [1381]

xxxxxxxaxjttxxm Benes osehsízlovák külügyminiszter fogja a dunai kon. fersnoia össaehivását indi tványozni^ valós zinöleg Parisba és meg fogja hivni a közvetlenül érdekelt államokon kívül mindazoknak az államoknak a képviselőit, amelyekkel a dunai államok nagyobbar ányu kereskedelmi kapcsolatban állanak űratz Gusztáv volt külügyminiszter belgrádi táxgyalásairól a "Magyarország? január 3.-Í keltezés ü számában nyilatkozik Elmond ja, hogy Potics miniszterrel, Marinkovics külügyminiszter helyettesével, arról folytatott teljesen magánjellegű beszélgetést, miként volna lehetséges Jugoszláviának az utódállamok gazdasági együttmükö désébe való bekapcsolódása Impressziója szerint,bár a beszélgetésé: teljesen magán jellegűek, - jugoszláv hivat alos körökben igen nagy rokonszenvvel viseltetnek a kooperáció gondolata iránt s azt az impressziót nyerte,, hogy ha csakugyan sikerül létrehozni egy gazda sági kooperációt, azt Jugoszlária és Románia nélkül megcsinálni cs-k nem lehetetlen lesz , ügy tudják azonban a

elgrádban is, hogy igazi gazdasági közeledés és a válság megoldása Magyarország bekapcsolása nélkül igazi 3ikert nem jelenthet Általában az a vélemény alakult ki, hogy a legmegfelelőbb a preferenciái is rendszer lenne Arra a kérdésre, hogy eredetileg Gratz terve csak egy osztrák-cse h-m agyar unióra szorítkozott, Gratz Gusztáv megjegyzi, hogy igen, de az utcb bi napokban arra a meggyőződésre Jutott, hogy Romání át és Jugpszlá* viát kihagyni nem lehet.. Majd azt mondja Gratz Gusztáv, hogy külpo litikánk iránya pusztán attól függhet, hol találjuk meg gazdasági lehetőségeinket. Ha Olaszország és Németország garantálni tudja ga. bonafeleslegünk átvételét, akkor feléjük kell orié nt álcdnunk Gratz szerint azonban sem Olaszország, sem ilémetorsaág nem tudja ezt biz tositani s igy kizárólag a dunai államok gazdasági s zövetsrgében kereshető a kivezető ut , Az utódállamok ralatrennyie tisztán látja,hogy