Lapszemle, 1932. január

1932-01-12 [1381]

I (I K_y_l_P_c_l„i_t_l_k_a_Brl

?hd_távozásával_fqglalk^ cikke_s hangsúlyozva, hogy egészségi okokból távozik, megá: lapltja, hogy távozása nem jelenti a francia külpolitika megváltozását, mert Bria_nö a maga békepolitikáját, mely sajnos gyakran csalóüásokat ls hozott, - mlnűig az egész francia kormánnyal egyetértve folytatta. Briand módszereire3 . lehet vitatkozni, űe Igazságtalanság volna ha kétségbevonn^.: erőfeszítésének őszinteségét, Brianű békepolitikája gyakorlásában gyakran igazi politikai bátorságról tett tanúságot. Be akarta bizonyítani a világnak, hogy Franciaország nem érez gyűlöletet a volt ellenség iránt s nem akarja megakadályozni a békének a Jog alapján való megszervezését. "Minden attól függött, hogy vájjon Németország megérett-e erre a kö zeledési és együttműködési politikára. Ezt a politikát mindenképen meg kellett kísérelni, mert ha ez nem történt volna meg, Franciaországot azzal vádolhatták voltfa, hogy tervszerűen akadályozza d békét„ Briand politikája a történelem e lőtt Franciaország őszinte békeakaratának bizonyítéka Franciaország valóban a legvégső határig vitte a békülékenység szellemét, addig a határig, ameddig azt jogainak és érdekeinek jogos védelme megengedték, s nem az ő hibája ha ez a politika nem teljesítette az összes hozzáfűzött reményeket, A felelőssek ezért azok, akik elgáncsolták az 1924-1 genfi Pro tokollumot, akik a leszerelést a biztonság garantálása nélkül követelték, azok akik a Népszövetség munkáját megbénították, s végül a németek, akik a közeledési politika előnyelt zsebrevágták azután pedig újra a gyűlölködő revanspolltikt útjára tértek.,.

v

,Brland békepolitikája súlyos esapást