Lapszemle, 1932. január

1932-01-11 [1381]

zott Sir John Simon külügy mi ni sast err el. A tanácskozás után MacDonald nála érdeklődő újságírók előtt kijelentette Brűning nyilatkozatára vonatkozóan, hogy tekintettel a baeeli szakértői jelentésben ismerte tett gazdasági viszonyokra és a német belpolitika problémáira előrelátható volt, hogy Brűning nyiltkozat ához hasonló kijelentés fog elhangzani a laus annei konferencián. Hogy ez akijelentés már előre megtörtént, ez még caak s zükségesebbó teszi a lausamei konferenciát mert lehetetlen a dolgokat a jelenlegi állapotukban hagyni. Borah szenátor a hétfő reggeli lapo k közlése szerint állítólag azt mondta volna, hogy Brűning nyilatkozata következtében Európa ma a fegyverszünet óta legsúlyosabb óráit óli.Briand lemondása főként a német-francia ellentét kiélező--: dósével kapcsolatban élénken foglalkoztatja a magyar lapokat is . A "Pesti Hirlap", "Esti Kurir", "Magyar Hirlap", »Népszava"vezéreikk•>.-«—««-»----- -------X ben foglalkozik Briand tarozásával, a "Reggel

1

'-ben Sauerwein méltat.*>«....... ----------ja Briand egyéniségét és Brianóhak Magy arorezághoz való viszonyát .A "Nemzeti Újság", "Budapesti Hirlap" külön terjedelme s cikkben értékeli B

riana békepolitikáját. Általános hang a magyar sajt óban,hogy a háború utáni megértés és küegyenlitődéet kereső politikának, amely a békaszerződések által teremtett helyzet gyógyítását tűzte ki céljául és Looarnon keresztül lausanneig vezetett, Briand volt a főpillére. A "^esti Hirlap" vezércikkében emlékeztet arra, hogy Briand megértéssel viseltetett a békeszerződésekben Magyarországot ért sérelmek tekintetében is és UíUbek közt azt mondja, hogy ezért a tanuságéételért a magyar nemzet hálát érez Briand iránt. Sauerwe in a "Reggel"-ben többek közt azt irja, hogy Briand látta be elsónek,hogy a kisententenak előbb vagy utóbb szoros és baráti kapcsolatot kell felvennie Magyarországgal. A védelmi szövetségek ideje elault,egyes