Lapszemle, 1932. január
1932-01-09 [1381]
viszont belátó és megértő magatartást kell mutatnia, - A DAZ 7. bácsi távirata szerint, mely Buresch kancellárnak a nagyné met képviselők előtt tett megnyugtató nyilatkozatalt, valamint a Naroűny Politika tudósítását ismerteti, a dunakonfőderácló tervét eleitették. A cseh lap szerint a terv elejtését már közölték a francia külügyminiszter lumban a párisi magyar követtel, Franciaországot a terv elejtésére Németország és Olas ország, valamint Jugoszlávia és Románia ellenkezése és tiltakozás bírták reá.- A_N eue. Zürícjie_r „Zeitung._6_y No.25/ 'LDunakonfő_de_rá^ elm alatt hosszú, bukaresti keltezésű cikkében foglalkozik a kisantant helyezétvel, melyet a dunakon föderáció,nevezetesen a magyar-osztrák-cseh gazdasági összefogás terve alapjaiban megingatott, A kisantant kötelékének lazulása különben állandóan tart, azót*, mióta a vezető szerepet Jugoszláviától Benes vette át. A kisantant már az osztrák német vámunióval szemben sem volt egységes, míg Csehország ellenezte, addig Jugoszlávl és Románia jószemmel nézték* Jugoszláviának Franciaország és Csehszlovákia hálából, amiért nem állott az Anschluss mellé, gabona-preferenciát ígértek, főleg a francia előnyök azonban alig értek valamit. Az ujabb terv, a magyar-cseh-osztrák Unió pedig egyenesen kiszorítja Jugoszlávlát három legfontosabb piacáról ás igen súlyosan érinti Romániát is, Jugoszlávia Németország felé orientálódik most, A hármas Unió terve romár.jugoszláv érdekközösséget hozott létre, mely Prága és Paris ellen irányul. Bár pénzügyileg e két állam függő helyzetbe van Franciaországtól, A francia szövetségi rendszerből való kiválásuk tehát lonetetlan mégis a szövetségesek táborában