Lapszemle, 1932. január

1932-01-29 [1381]

vaslat mintna már franciarészről sem ütközne minden okos érvelést -lutasiDő elvakult ellenállásba és mintha már kezdenék legalább ls lelkiismeretük mélyén elismerni ennek a Mussolini-féle kezdeményezésnek értékét . Távol áll azonban a cikkírótól, hogy e jelenségek után egyszerre vérmes illúziókba ringassa magát, mert a tapasztalás*^ arra tanltja. hogy sokszor pillanatnyi beismerés után ismét talán még nyakasabb ellenállás és ellenakció jött francia-részről Ezúttal azonban - és azt hangsúlyozni kivánja - nemcsak arról van szó, hogy Franciaor szág Itália irányában tanúsítson belátást, mert itt nemcsak olasz-francia viszonyról van szó, hanem egész Európa, sőt világérdekekről.. Utal Borah amerikai szenátor legutóbbi kijelentéseire, amelyekben az ismét elítélte Franciaország intranzlngens magatartását Kijelenti a cikkíró, hogy mindenben egyet lehet érteni azzal, amit Borah Franciaország felelősségéről mondott és azt is helyeselheti, m* hogy most már nem lehet meglégedni holmi moratorium-meghosszabbitásokkal A cikk végén azonban Amerikának ls adresszál jóakaratú figyelmeztetést, amikor azt mondja, hogy senklsem játszhatja az érdektelen néző szerepét ott, ahol a civilizáció megmentéséről van szó és senklsem Igazolhatja saját távolmaradását azzal, hogy esetleg valaki más is izolálja magát a közös munkával szemben., A Corrlere delia sera /27/ vezércikke is azzal a megállapítással kezdődik, hogy a konferencia elhalasztása előrelátható volt, mert mindenki érez te, hogy ezúttal nem lehet megelégedni a pénzügyi és gazdasági problé mjá mák akadémikus megvitatásával, nem lehet megelégedni holmi konvenció1 nális kompromisszum-formulával, de még csak egy hosszabb vagy rövidebb időre kitolt moratórium sem jelenthetett volna kielégítő megoldást Brünlng német kancellár kategorikus kijelentései, valamint Mussolininak a Popolo d'Italia hasábjain kifejtett álláspontja ezt a