Lapszemle, 1932. január

1932-01-28 [1381]

Magyarország* Magyarországról sorozatos cikkeket hoz a Times "A magyar szia" cimmel, A sorozat elsejét közli a lap &6.-Í száma "Budapest a sovány időkben" óimmal.; "Fény és szegénység" aloimmel. Leirja a királyi $a$>otát a sztokoronával csúcsán, melyen ferdén áll a kereszt készakarva, amint az Angliában is ferdén állhatna. Az angol és magyar helyzetek összehasonlítása jpiiönben is divatos itt, mint a Magna Charta és Aranybulla párhuzam mutatja. A török időkben a jKárpátok Surópa védőtornva volt

e A magyarok is épugy mint az angolok szeretik a praktikus és látszólag logikátlan megoldásokat,. Az osztrákokkal és a Habs- , i burg-házzal folytonos volt az ellenségeskedés és Fasenc József uralkodása alatt, melyet "Magyarország aranykorának" mondanak, nehéz volt a király tiz szobra részére tizet taiilai, aki nem volt lázadó. A magyarok ragaszkodnak a királyság gondolatához, noha személytelenül; egyelőre a kormányzói kormányforma megállja helyét és népszerű. A kormányzó még fiatal ásánylag és rátermett a méltógágru A trónkérdést külső beavatkozás nélkül akarják megoldani s mivel ma Habsburg restauráció csak a külföld segítségével lehetséges, nem időszerű. Különben a vezető emberek hozzájárultak Károly király kisérleteinek meghiusitásáhozJíinos kizárva, hogy egykor Ottó király lesz,, de ma a kormányzói forma beválik. Uj nemesekre nincs szükség, a főpapokat pedig a pápa nevezi ki, Buda az ország jelképe, mig Pest a kereskedelmi központ, A történelmi osztályok Bddája lenézéssel tekint Pestre. A Clarkétól épített lánchíd a vesztett nemesi kiváltságok szimbóluma. A Várból Pesten tul látni az Alföldet, melynek parasztjai al vannak határozva Magyarországot fönntartani bármii mondanak ís a theoretikusok. Budapest az ellentétek városa. leirja a csendes I várat Surópa legfestőibb egyenruhája koronaőreivel, a fé.nye3 magyar főúri esküvőket, a tisztek fényes egyenruháit, a díszmagyarokat és a fényes szállókat. Majd a Jeruzsálem telepet rajzolja, melyen nincs zsidój nem ugy mint a