Lapszemle, 1932. január

1932-01-28 [1381]

tósben másfél hasáb terjedelemben hozza S^ntó_e gés_z_ boazádét, mel y e t "mint a délszláviai magyar nemzeti kisebiaség agyatlan képviselője tartott." á baszádalaőfala ugyanolyan Ízléstelen talp nyalás, mint a szláv szónokoké vagy Krafíté, második rónáéban azonban kérte a magyar kisebbségiek nam­i ze ti kai túrája f ejlesztéaóre irányuló jogosult kívánságainak kielógitósét, ifiagyar nyalvli tanítóképzést valamelyik állami tanitókópző keretében,a sz igény magyar földműves tömegek részesítését sz agrárraformban. Leszegez te, hogy a trónbeszédnek az a szakasza, hogy a törvényeket egyenlően kall alkalmazni az ország minden részében és minden polgárral szambán különb­ség Kaikul, azt jelenti, hogy vallási éa nemzetiségi különbség nélkül kell bánni mindenkivel, vagyis a magyarok is ramélhetik most már az agsrárre­formbanvaló részesítésüket. Szántó beszédét igy végezte be; Ha az egyen­jogúság az a cement, aaaly a délszláv nemzeti egység alapjait megszilár­dította, akkor az a magyar kisebbséget is el szakit hatatlanul hozzá fogja kapcsolni állami köz ősegünkhöz és azzal azt még hatalmasabbá fogja tenni, Hz az őszinte kívánsága a magyar ki seb bégének, amely elutasítja magától az irredentimmus minden gondolatát, s amely ngylátja, hogy akkor fog i«g_ jobban megfelelni nemzeti és állampolgári kötelességeinek, ha a magegyezés hidjávó válhat . államunk éa a szomszédos Magyarország között, amelyben ma számos tekintélye a államférfi szintén a közeledés szükségességét és nem a széthúzás és konfliktusok ürügyeit hangoztatja, ahogy azt közös ellenségeink kívánnák."

Next

/
Oldalképek
Tartalom