Lapszemle, 1932. január

1932-01-28 [1381]

a helyén, AZ osztrák politika sötét terveiről fantáziálni, a célon messze tullŐ. A "Wr.N.N.* megjegyzi, hogy Benes ur cáfolata magától értetődön semmit sem változtat azon a tényen, hogy a trianoni békeszerződés revíziójáról komoly tárgyalások folytak. Épen olyan magárí

: tói értetőaő« azonban, hogy ez nem egy Prága és Budapest közötti jeg/- . zékváltás alakjában történt. Erősen megleckézteti schürff dr.-t a •'Stunde**, hogy remélhetőleg ezentúl előbb tájékozódni fog, mielőtt Schober űr. működési területére szemlekörútra indul. Ohika herceg kijelentései ellen, hogy Ausztria életképes, epés vezércikkben kel ki a "Tagblatt".. ló év óta folytatják a példa próbáját, és hogy az eredmény mi lett, azt mindenki láthatja, aki Bukarestből nem Prágán, hanem Bécsen át utazik át Parisba, vagy legalább ls, ha már nem veszi magának egy bécsi kirándulás fáradtságát, az újságokban olvas róla. A válság ausztriai pusztításainak felsorolása után a cikk megengedi, hogy nem minden múlott a békeszerződésen, és hogy a közületek háztartásaiban és a szociálpolitikában Ausztria magát nagyzási hóborttól vezettette. De nem lehet tagadni, hogy életét sok tekintetben ellenséges intézkedések ls megnehezítették. Még jelenlegi legnagyobb gondja, a Credit-Anstalt helyzete, sem tisztán osztrák eredetű, mert az intézet veszteségeinek jelentős része Lengyelországban és abban a Romániában keletkezett, ahonnan most a legújabb couélsztlkus bölcsességet tálalják fel Bizonyára életképes Ausztria, a kérdés csak az, hogy milyen körülmények között vegetálhat lakossága tovább, fíhez élete színvonalát , történelméhez és kultúrájához nem méltóra kellene leszállítania. Annak kifejtése után, hogy Ausztriának ml mindent köszönhet épen a Kelet, a cikk odakonkludál, hogy olyan jő tanácsok, amelyek szerint Ausztriának a saját tincsénél fogva kell kihúznia magát a fertőből, _