Lapszemle, 1932. január

1932-01-27 [1381]

gok behajtását ami óriási tőkevándorlással jár,- azok 111uziókban ringatják magukat Európa végeredményben csak akkor lenne képes ílzetnl Amerikának,ha az amerikai piacot elára^z táná a maga áruival.Erről persze szó sem lehet,tekintettet az amerikai védvámokra Európa s a világ tehát zsákutcában van ma

a

Innen csak ugy juthat ki,ha az államközi adósságokat g egyidejűen törlik Ennek a tételnek az igazságáról Amerikát főleg Anglia tudná meggyőzni,megértetni Amerlkával,mennyire ártalmasak az amerikai aöósságkövetelések Persze Anglia Pran claországtól valószínűleg azt fogja kérni,hogy Fr.mondjon le az amerikai adósságok fedezésére szolgáló jóvátételeken felül kapott szorosan vett jóvátételi követeléseiről ls«'Ezt a kívánságot Franciaország visszautasíthat ja,ha a joghoz aka mereven ragaszkdoni De ha a jog betűje helyett az életet nézi Franciaország,meg kell értenie,hogy_Európát felépíteni nem lehet akkor,ha Franciaország bezárkózik a jogi szövegek kazamatáiba,melyeket pedig az Idő és az események úgyis meg- > őrölnek,Franciaország tehát lemondhat még a szorosan vett i jóvátételekről is^de ezen engedménye fejében méltányos és ésszerö,hogy b i z t o s 11 é ko kat kap jon,-' • ne esak , ő, de a többi • hitelezőállam is,-hogy a terheitől mégszabadult Németország J nem kerül termelési feltételei tekintetében túlzottan és 1 gazságtalanul kedvezőbb helyzetbe,mint aminőben vannak a hl- I telezőállamok",Ezt a biztosítékokat egy gazdasági szerződés j megállapíthatja Caillaux nagyon bízik abban,hogy ezt a gon- H dolatot Anglia is magáévá teszi s így megvalósul az annyira szükséges francia-angol entente /.-Fontos itt az,hogy a ra- 1 dikálls párt egyik vezére,caillaux,bizonyos feltételek mel-]