Lapszemle, 1932. január
1932-01-27 [1381]
kasok nagyrész* máig is ellenszenvvel nézi , de megnyerte az eszme az aszszonyokat és rajtuk keresztül a családot. A Dopolavoro főszerepe most az , hogy gondoskodik arró} . a munkabér és igy az életstandard leszállítása ne legyen terhes és ne keserítse el a munkást. * A Grios 25 ismerteti a miniszterelnök lapjának, a Vremének /24/ vezércikkét, D élgzlávia nemze tköz? pojitiká-iáről. A cikk hangoztat ja, hogy az ország most már erős középáHam? n*m játszhatnak vele a nagyhatalmak; visszavonhatatlanul ragaszkodik a jóvátételi követelésekhez,' mert ez nemcsak anyagi kötelezettség, hanem erkölcsi feleidsség jele is a háborús bünö 3 üknél. A Grics egy másik cikke teljes szövegben közli a Vr«me 22 köz1 eményé t a nóme tországi fc katonai^kéakedé s_ sze rvezetéről. Kisebbsígiügyek. A parlament keddi ülésén fel szol alt Krafft,az egyetlen "í^et képvisleő is i Rajongó vallomást tett a délszláviai németség nevében a király iránti háláról mert annak atyai gondoskodásában egyformán részesül az ország minden polgára. A kormányról is kijelentette, hogy hálával és megelégedéssel viseltetlek a németek iránta, mert a diktatúra nagyobb mértékben teljesítette a nemzeti kisebbségek jogo s követeléseit, mint a korábbi parlamenti kormányok,- A líapló 27 szerint Krafít beszédjét gyakran vakították félbe tapsokkal /fcgyi* budapesti lap Szántó Gábor beszédéről is tud, de ennek semmi nyoma az egyetlen .beérkezett szerdai lapban / Ezen az c ülésen elsőnek egy bosnyák mohamedán képviselő szólalt fel utolsóelőtti szónok volt az újvidéki Szekulios, aki érintette a kisebbaégi kérdést ís a következő mondatban. »A Vajdaság az ország kincse akam rá ja ahol az tinit évtizedek alatt a telepítések által bizony a eltolódásokat értek el a nem- I
