Lapszemle, 1932. január

1932-01-27 [1381]

rolt annyi bátorsága,hogy megemlítse annak sajnálatos voltát, amiért a feliratban egyetlen szó sem esik a nemzeti kisebbségekről. Szántó Gábor azonban, hogy meghálálja a kormánytól kapott mandátumát, nem átallotta kijelenteni, hogy Jugoszláviában semmiféle kormány sem viteltetett akkora Jóindulattal a magyar kisebbség iránt mint a mosta, ni. Éppen ezért a magyar kisebbségeknek ninosen oka panaszra. Sajnálja, hogy a feliratban nem hangoztatják, hogy a nemzeti kisebbeégek tagjai a Jugoszláv állam loyalis polgárai és teljes védelemben részesülnek. Izután a bevezetés után kijelentette, hogy a magyar kisebbség nevében állami nyilvános magyar tanítóképző megnyitását kéri.vógül aat a kijelentést kockáztatta meg, hogy a Jugoszláviai magyar kisebbségnek ninoeene k irredent isztikus törekvései, hanem a megért és hidjául akarnak szolgálni Jugoszlávia és Magyarország között. A Jugoszláv magyarság körében nagy megütközést keltett dr .Szántó Gábor renegát beszéde — A lengyel-orosz megnemt ánalás 1 jBaktum paraf álásával kapcsolatban a "Budapesti Hirlap*, a "Magyarság" és több reggeli lap közlik hogy a paktum élénken foglalkoztatja, ugy a román, mint a német sajtot. A bukaresti sajtóban hivatalos nyilatkozat jelent meg, amely sze rint a lengyel-orosz megnemtámadási szerződések életbeléptetésének feltétele, hogy Szovjetoroszovrszag és Románia, valamint a Balti-álla•ok között hasonló saersődések Jöjjenek létre« A "Magyarság" pedig bukaresti Jelentést közöl, amely szerint román polit lkai körökben kimos hatást keltett az a hir, hogy Moszkvában parafálták a lengyeloroez megnemtámadási szerződést* A román közvélemény eddig azt hitte, hogy Lengyelorsjzág addig nem köt i meg a szerződést, mig nincs meg a román-orosz megegyezés. A rigai orosz-román tárgyalások azonban eredménytelenül félbeszakadtak és bár Ghica Genfben megkísérii,hogy ujabb ORSZÁGOS íJÉvftVfn