Lapszemle, 1931. december

1931-12-02 [1380]

déstől tette függővé. Ezen az utón azonban nem volt haladás feljegyezhető, A baseli Nemzetközi Fizetések Bankja egyetlen nagy feladathoz sem fogott hozzá, amire hivatva lett volna./DAZ. 1-551./ Grandi amerikai útját washingtoni megvilágitásban ismerteti ottani cikkében Paul scheffer a Berl. Tagebi. /1-565/ levelező- < je ~ aki rámutat arra, hogy az amerikai szenátusban némely körök Grandi útját teljesen feleslegesnek és tárgytalannak tartották és valószínűleg még ma is ezt a felfogást vallják. Ezzel a véleményükkel mindenekelőtt stimscn államtitkárral állanak ellentétben, aki a felelősek egyéni eszmecseréjét tartja az óra parancsszavának és ellenzi az irodaszerüséget ... AZ amerikai politika azt hiszi, hogy ma egyáltalán nincsenek elsőrendű vitális érdekű külpolitikai problémáink. Munkájának nagyrésze arra irányul, hogy ne hozassa magát Lyan helyzetekbe, amelyek erejének teljes latbavetésére kényszerít-^ hetnék. Még a konferenciákat sem szereti, A dolgok látható menete szerint Európának önállóan kell cselekednie, A külföld felelős politikusaival való együttműködés a kényszer produktuma. Mely kényért az amerikai nép szélesen gyakorolja. És sokkal nagyobö súlyt helyez arra, hogy ne keletkezzenek "bonyodalmak" a külfölddel, sem• y valamely pTcbléma megoldást nyerjen.- "Grandi hazatérése" cimen a Voss. &tg /30-564/ rónai levelezője Mai°ío Passarge clkke~_ { ós arra mutat rá többek között, hogy Mussolini azt akarta, hogy hangját a túlsó partról is hallassa és pedig.ngy. hogy e&yit3ejas^; ' "ügy hangozslon, mint a másik ország hangja. Jogosult az az állHáe, ^ hogy ez sikerült neki. A tudósító érdemesnek tartja Granai lemtóbM •:-rí^f l

besz44át arra, hogy néts&tországon részletesen elolvassák . ..„•••.'•.: .. és Olaszország Németországgal megegyezett abban, hegy a leszerelés dolgáoan el kell jutni valamely .megoldáshoz. De épen Grardr-