Lapszemle, 1931. december

1931-12-02 [1380]

nyék között érthető sir Austen Chainberlin interpellációja, aki a locarnói szerződés egyik atyja. Chamberlin a birodalmi birósági Ítéletek értelme és jelentősége iránt nem mint valamely kíváncsi külföldi kérdezősködik, akinek mindehhez semmi köze nincsen, hanem "tekintettel* a leszerelési konferenciára", és Anglia külügyminisztere vá- 1 laszt igér neki. így könnyen lemérhető, hogy milyen kár keletkezett a német politika számára a legutóbbi országárulásl eljárásokból. A Német Kohászati Egyesület düss_eldorfi gyűlésén Vőglej _dr_. vezérigazgató a jóvátétel kérdéséről is nyilatkozott az aktuális gazdasági és politikai problémákkal kapcsolatban, AZ előadói jelen-" tésből megállapította, hogy a német vasgyártás görbéje majdnem a 30 év előtti állásra esett vissza. Ugyanéi a zsugorodási folyamatot látjuk a gazdaság más területein, werner Sombard-ot idézi a modern kapitalizmusról, aki azt mondja könyvében, hogy a tudós mégis csak > egy szegény ördög, aki nem tud jobbat, mint az életet formai llmlomba hozni és akinek kezében könnyen elszárad az, aminek valamikor élő lehelete volt, Vögler tehát azt tartja, hogy ebben a súlyos Ínségéén hagyják oldalt az elméletet és engedjenek szabadteret_a gazdaságnak > A közgazdaság titka nem is olyan bonyolult, mint azt ma többnyire mondják. Takarékosság által kell ismét rendbejönni. Németország sok bajt és nyomorúságot került volna el, ha ezt az egyszerű elvet nem tévesztette volna szem elől. Akkor a tributum-fizetéseket sem ismertük volna el - úgymond - amelyekről már előbb tudnunk •# kellett volna, hogy még egy virágzó közgazdaság sem lett volna ké^ pes okét elviselni. Ha erről téves dolgok vannak_paragrafusokba foglalva, akkor változás szükséges Ezen előfeltételek nélkül minden törekvés az előrejutásra, ugy Németország, valamint a világ számára, hiáoavaló lesz. Egy olyan tudományosan képzett nép, mint a