Lapszemle, 1931. november

1931-11-12 [1379]

különbségnek.De nemcsak a békeszerződések lelkiismeretes alkalmazásától függ a Balkánunió megvalósításának lehetősége,mert annak előfeltétele az is,hogy egyik tagjána k se legyen a Balkánon kívüli szövetségi kötelezett­gége ,ami a másik veszélye Délkeleteurőpa békéjének.De ki bizhatik abban, hogy Albánia megszabadulna'az olasz protektorátustól,hogy Jugoszlávia haj­landó lenne a Balkánunió kedveért a Franciaországgal való barátsági köte­lékeit elszakítani, hogy Románia és Jugoszlávia kilépne a kisantantból és hogy Görögország fölszabadulhatna Angliától való pénzügyi függősége alól? A Trgovinski Glasnik okt.30-i cikkével polemizál a La Macédoine,amely­ben a belgrádi lap Borah szenátornak a békerev iziók szükségességéről szóló nyilatkozatát támadja. Nem csoda,ha a szerbek,mint a tűztől félnek az igaz­ságtalan békeszerződések revíziója érdekében szóló minden megnyilvánulástól, mert Jugoszlávia javára követték el a legtöbb.igazságtalanságot.Az ő sze­mükben még Borah szenátor is,akit minden egyéb alkalommal a külpolitika ame­rikai mesterének dicsérnek,tudatlanságán alapuló nagy tévedésben van,amikor a revízió szükségességet hangoztatja. y agyarorsz á g . A budapesti politikai körökben elterjedt az a hir, - irja a Politika / 10 / - hogy gróf Károlyi Gyula mi niszterelnök jelen tékeny politikai re­ formokat készít elő , hogy kivezesse az országot a jelenlegi gazdasági káosz­ból. A legfontosabb ezek közül a választői jog reformja,a titkos szavazás bevezetése az egész ország területére.Mérvadó körökben cáfolják ezt a hirt, de különösen a küszöbön álló uj választások hírét. Az Obzor /ll/ beszámol a képviselőház 10-i üléséről,különösen gróf Bethlen István volt miniszterelnök elleni viharos tüntetésekről.Megemlíti az egységes párt értekezletét is és Pesthy felszólalását. vvtit^

Next

/
Oldalképek
Tartalom