Lapszemle, 1931. november
1931-11-05 [1379]
saját dolgával." Laval ilyen irányban karrta a hazai instrukciókat. Egyéni inklinációi a "N.Y.f imes" szarint liberálisakf, és nem hive a francia hegemón iának, melyről a militaristák álmodoznak, Ellenka zóleg aa angol krizis alatt és a moratóriumtárgyalások alkalmával megmutatta, hogy tudatában van a nemzetközi egymásrautaltságnak és hogy el akarja hárítani aat a kat asztróf át „melyben a nacionalisták, akik egyébként támogatják Lakait, egy kitűnő konjunktúrát látnak Franciaország szá&ára. Leválnak politikai szimatja, a "N.Y.T imes" szerint, még amál is élesebb,, mellyel Briand birt fénykorában. Számol azzal, hogy 1932.-ben a demokrácia, esetleg ugyanolyan győzel met arathat, mint 1924.-ben. Ha Washingt onb an baloldal i hajlamai karekednek felül £3 ha Hoover ilyen irányban megtudja erősíteni Laval helyzetét, anélkül, hogy diszkreditálná őt a jobboldal felé, akkor a washingtoni találkozótól igen sok jót lehet várni* #e ha Laval valamilyen oknál fogva arra kényaaer ülne, hogy a másik irányt képvi- * selje, aMcor a washingtoni ut egésaen hiábavaló volt. Briand a "Monitor" /IS/ párisi tudósítója saerint, ismét élőt érbe lo| er ^ ir k i diplomát ák sorában és, ha utdbi időben némileg meg is lazult a kontaktus közte és a közönség valamint a parlament köaött, a jövő éri francia általános választások valószínű balratolódása Briandtismét ahhoz a vezető helyhez fogják juttatni, amely őt lúegilleti a külpolitika, irányitásában*A köaeledő leszerelési konferenciára való tekintettel állandóan nagy agitáció folyik a leszerelés mellett az egész vonalon. A "N.Y.Times" /%&/ Magazinojében Sir William Róbert son, a háború alatt Anglia hadseregének vezérkari főnöke, foglalkozik behatóan a leszerelési problémával. A jelenlegi fegyverkezési iramban és a háborús eszközök technikai fejlettségében rejlő veszedelmeket vázolja és ^ JP¥f-SX-J^lJd^-tJ&J&?JÍ!?J-°$- Ja_TO. B _ol__a_ Jöj6__éyi- l_esa_er_eléj3_i kjanferereia
