Lapszemle, 1931. november

1931-11-30 [1379]

lag világosabb képet nyújt, mint Bécsben és Budapesten. A tényállások elleplezése, amely Magyarországon és Ausztriában szokásos, mert a politikusok saját Ingatagságuktól félnek, persze Prágában is napirenden van. A Hradsin hivatalosan minden tervet cáfol és azt erősítgeti, hogy semmilyen természetű lépést nem tett. Ez az állásfoglalás feltétlenül megfelel az igazságnak, azonban nem akadályoz abban, hogy nem kötelező beszélgetésekben, amelyeket sohasem folytatnak hivatalos tényezők, hanem egyelőre csak legközelebbi bizalmi embereik, uj eszmék hallhatók, AZ akció kiindulási pontját Paris képezi. Ugylátszik, hogy Franciaország hosszabb természetű akciót mérlegel későbbi időkben való minden Anschluss-mozgalom ellen, ameny nyiben egyidejűleg két vasat tart a tűzben, ugyanis a dunai tervet és a legitimizmust. Csehszlovák tényezőknek, akik a Habsburg-ház minden restaurációja ellen minden erejükkel védekeznek valószínűleg azt mondották, hogy Csehszlovákiának körülbelül egy fél év állana rendelkezésére, hogy a három dunai ország gazdasági közeledését végrehajtsa. Ha ezt az akciót, amelyet Magyarországnak és Ausztria«._.«._._._—.—————————————————————— nak a Népszövetség által való szanálásával kellene összekötni, nem kisérné siker, akkor Franciaország a legitimizmussal szemben sza, badkezet nyer. Mint. a Berthelot körüli mértékadó párisi csoport második hajtő motimuva az a törekvés szerepel továbbá, hogy a dunai országokba befektetett tőke kamatozása és amortizációja biztosíttassák. .; Abban a mérlegelésben, hogy a gazdasági válság a Buresch- és Károlyi-kabineteknek túlnő a fején, a Hraásinnak az a hogy_Bécsnek_és_Budapestnekjnaguknak_ke 1 lene gyakorlati __őterj_eszteniök^ amelyeknek megvizsgálását Benes fenntartja magának, aki egyelőre csak "saját magáneszméivel" blr,^. Gyakorlatilag a föderációs terv kedvezményes vámok regionális rendszerének tűnik fel. A mutatkozó ellenállások prágai nézet szerint