Lapszemle, 1931. november

1931-11-30 [1379]

népszövetségi főbiztosa a hollandi Zimmerman dr. 1906-ban willlams­townban azt mondotta, hogy nem tagadható, hogy gazdasági szempont­ból a volt osztrák magyar monarchia eszményi egységet képezett. Ez Igen megnyerőén hanggott és gazdaságföldrajzi szempontból nem is té­vesen De politikailag Bécsnek ez a Budapesttel való évtizedes házassága a valóságos pokol volt. A magyarok, kiváló nemfizető; In rebus mllitaribus , a legszívesebben azt akarták volna, hogy Ausz­tria fizesse a honvédséget ls, améfy nem ls lá^ta indíttatva magát, hogy mást tegyen, mint Magyarországot szolgálni és Ausztriát vezé­nyelni, AZ alkalmi békekötést, amelynél többnyira Ausztria fizetett, kissé szégyenlősen "kiegyezésnek nevezték." utána mindig elölről kezdődött a viszály. Abból az időből származik, hogy az "osztrák­magyar" közjogi fogalom még a mai osztráknak is súlyosan a gyomrá­ban fekszik. És Így Hantos Elemér dr.-nak és Gratz Gusztáv dr.-nak e pillanatban Bécsben nincsen jó sajtója. Nem hisznek ugyanis nekik, ha azt erősítgetik, hogy csak a gazdasági térről van szó, amelyet egyesíteni kell. De még akkor is, hogyha politikailag Igazságtala­nul lennének a magyarokkal szemben Bécsben és ha igazán nem tervez­nének semmit, ami további következményekre vezethetne /esetleg Ausztriának egy tervezett Trianon-tiltakozásba való bekapájaára, amelyre Bethlen a mult télen, mint mind a két hatalom lehetséges közös lépésére célzott/ - még akkor is Ausztriának a legnyomaté­kosabb gazdasági okai volnának arra, hogy ne menjen bele vámházas­ságba Magyarországgal, AZ osztrák mezőgazdaság bajokkal küzd. A ma­gyar mezőgazdaság, ha egyszer a vámfalak le vannak bontva, például az osztrák belföldi marhavásárt olcsó bevitellel el fogja nyomni. Ez pedig az osztrák mezőgazdaság számára lehetetlen. S egy másik fon­tos ok aa, hogy amikor schober dr. a Németországgal való vámcsatla­kosást szorgalmazta, nem cselekedett ugyan, mint európai pszihológuí

Next

/
Oldalképek
Tartalom