Lapszemle, 1931. november

1931-11-30 [1379]

sára azzal vágott vissza, hogy tőle kioktatást nem fogad el, mert Laval a háború alatt defetlsta volt. Visszautasította ezután Hoover beavatkozását a jóvátételi kérdésbe, majd hazugságnak mondta azt az állítást, mintha Németország válságának a jóvátétel lenne az oka. Németországot csak ugy lehet szanálni ha előbb hazahozzák a külföldre bujtatott német tőkéket, ha végett vettnek a költekező politikának, s ha Németország felhagy békerevizlós törekvéseivel. A Németországnak nyújtott külföldi magánhiteleket megmenteni nem lehet, legfeljebb ugy, hogy egy nagy amortizációs alapot létesítenek, s biztosítékul lekötik a német vámbevételeket.. A francia kormánynak a franci angol-amerikai szövetséget helyreállítva kell fizetésre kényszerítenie Németországot, s ha a volt szövetségesek haboznak, Franciaország Lépjen fel önállóan a németekkel szemben /:Debats 28.:/ ¥lhcent_Auriol_sz^ a kamarában megtámadta Flandin pénzügyminisztert, amiért szerinte alkotmányellenesen, a parlament megkérdezése nélkül hiteleket nyújtott a külföldi kormányoknak, Jugoszláviának, Lengyelország—• mm mm- mmt mm T-.---.-V-W-.--~---—- mmm w w M M mm w w M « _ _ _ nak, Magyarországnak, Az utóbbinak 354 millió frank hitel jutott. Mindent összevéve, több mint egymilliárd franknyl összeget adott a kormány formális kölcsön gyanánt külföldi kormányoknak, Tűrhetetlen ez, ha meggondoljuk, hogy az efajta támogatást a Jla.b_s.Uurgqk _vlsszaté_rése_t_ , vagy legitimista mozgalmakat, avagy háborús vállalkozásokat segíthet elő. /; Populalre 28..:/.- Flandin„p_énzügyjaijiis^ á 11 ap 11qtta._hqgy__a Jcü 1 f ö 1 d ne k nyújtott hiteleiket _Bri_and m külügyminiszter unszolására engedélyezte, éppen annak a nemzetközi együttműködési politikának az érdekében, melyet a .4 1