Lapszemle, 1931. november
1931-11-24 [1379]
volt korai, amennyiDen , noha néhány félhivatalos lap Hantos volt magyar államtitkárnak ilyen iránya tervét tárgyalta, a Hradsin még nem lépett ki tar ódzkodásából. Buresch kaeinetje nem hajlandó passzivitását feladni, különösen miután a Budapesttel való juniusoan aláirt regionális szerződés amúgy is elhibázott dolognak tünt ki és oka volt a magyar válságnak, amely szinte a külföldi kereskedelem elzárásába torkolt. .. Bécsben^J^á^ában,_é_s__B_udapesten , ahol világosan áttekinteni vélik Franciaországnak ama terveit, hogy Magyarországot és Ausztriát Dele kapcsolja a kisententeoa és egy kibővített politikai blokkot aiakitson, az a meggyőződés uralkodik, hogy a sikertelen kísérletek ntán _a_ nagj/jia_talmák közötti közvetlen érintkezés utján közös programmol igye-_ kéznek találni a gazdasági válság leküzdésére és legközelebbi időben a zavaró keleti kérdések kiküszöbölésének utján politikai kiegyezésre törekednének. >\ Balkán unióról szóló Décsi saját tudósításában a KölnVciksztg./19-547/ többek között Kifejti, hogy a konstantinápolyi második Balkán-konferencia nem elégítette ugyan ki különös módon a balkáni államokat, de már az a tény, is sikernek értékelhető, hogy a kényes kisebbségi kérdés tárgyalása a jövőévi konferenciára volt elnapolható, Persze épen ez a körülmény nem talált tetszésre Bulgáriában, A " Zárja/' tudni véli, hogy a bolgár nemzeti csoport, amely a Balkán-konferencián részt vett, azt határozta el, hogy már a legközelebbi időben közvetlen tárgyalásokoa lép Görögország, Románia és Jugoszlávia hasonló delegációival ezen országéi: bolgár ki se éhségeinek kérdésében, ria ezek a tárgyalások nem ve;:jtnének pozitiv eredményre, akkor a bolgár csoport arra az álláspontra helyezkedne, hogy Bulgária további részvétele a jövő Balkán-konferenciákon céltalan.