Lapszemle, 1931. október

1931-10-02 [1378]

Nem akarja ezzel azt mondani a cikkíró, hogy Franciaország politikája változott meg üerlin irányában, hanem ugylátszik inkább csak methódust változtatott, illetve a régi Versailles most civilben környékezi meg a németeket és igyekszik kiölni a nemzeti szuverenitás öntudatát, amelyről Németország nem mondhat le, hacsak öngyilkos nem akar lenni. Ezt a célt szolgálja az a próbálkozás is, hogy most egy bürokratikus apparátust, egy német-francia gazdasági együtt működési bizottságot állítsanak fel, illetve ezt helyettesítsék be a régi katonai ellenőrző bízottságok helyére. Ez a taktika a cikkíró szerint kevésbbé brutális, sőt első látszatra a nemzetközi szolidaritás színezetével bír, de közelebbről megnézve és ismerve azokat az embereket, akik erniek a manővernek szálait Irányítják, meg kell látni, hogy ez is épen olyan veszélyes Németországra, söt b'urópára nézve, mint az a másik, az a Poincaré-féle kardcsörtető sclüateszta ágllás* ^mi a Derliní látogatás eredményeképen felállítandó közös gazdasági bizottságot illeti, föltehető, hogy ezt a kedvezeit kooperációt Németország olyan határok között fogja megvalósítani, bog: ezzel sérelmet ne szenvedjen saját politikai és állami szuverenitása, fízt hinni szeretné a cikkíró annak dacára is, hogy ezzel a bizottsággal kapcsolatoan ismét előtérbe nyomul az a nagyiparos úrnőid nechberg,eltervezője annak a hires francia-német katonai szövetségnek, amely logikus kiegészítője és következménye lenne a két ország közötti ipari kartellszövetségnek. Ugylátszik mindez ma már ne a valósítható meg mái' csak azért sem, mert Németország tul vaö a politikai rabszolgaság periódusán és bár ma a szocialisták va alak M4;Ü3 tor szagban uralmon, mégis a nemzeti gondolatnak és öntudatnak erős tartalékával rendelkezik az ország és nemigen tűrné, hogy áruba bocsássák Németország oiztos jövőjét,