Lapszemle, 1931. október

1931-10-17 [1378]

érinti, hanem a töubi népeket ls. Azt a gazdasági és kereskedelmi folyamatot, amelynek következményeképen ugyancsak óriási aranytömegek vándoroltak Északamerikáűa, a cikkíró megérti és meg tudja magyarázni, ellenben, hogy Franciaország ez a tradicionálisan spóroló, szinte fukar nemzet, amely egy krajcárt sem fektetne olyan külföldi vállalatba, amely legalább politikailag nem gyümölcsözik, amely szövetségeseinek is csak fegyverkezésre ad pénzt, hogy ez az ország szisztematikusan ilyen aranyhegyet kapart össze, ez a cikk— iró szerint olyan nyugtalanító tünet, amely legalább is hozzávetőleges magyarázatot igényel A dolog annál izgatóbb, mert Anglia pénzügyi drámája, amely a közelmúltban lejátszódott, nem független a francia pénzügyi politikától, sőt egy kis rosszindulattal azt ls állítják, hogy épen Paris volt az, amely legszorgalmasabban .fúrta oldalba az angol font hajóját- A francia-részről Európa szemeláttára végrehajtott pénzügyi manőver mögött politikai célok vannak, állítja cikke további részében Olivetti. Az arany is tulajdonképen egy háborús gép és kitűnően szolgál háborús célokra, vagy ehhez hasonló manőverekre, például arra, hogy formldáhilis nyomása alá gyűrje a többi népeket. Lényegében az arany összehalmozása a nemzetközi értelemben alkalmazott kizsarolás célját szolgálja olyan méretekben, aminőket a történelem még nem látott. Ez a rajtaütés érthetően meglepi az ellenfeleket, megbénítja akcióképességüket és megadásra készteti őket fenyegető nyomásának árnyékával is, mert ha ez nem sikerül, akkor ez a fegyver egyszerre élét veszti és kettétörve hatástalanul marad. Valószínűleg ez a sors fogja érni a kalandos francia pénzügyi politikát ls. A franciák azonban sokkal inteligensebbek, semhogy meg nem értenék, hogy hár sikerült nekik egy ilyen rendkívüli helyzetet klprovokálni, ez a helyzet azonban nem lehet tartós és előbbutóbb i elmúlásra van kárhoztatva. A franciák előbb-utóbb észre fogják