Lapszemle, 1931. október
1931-10-02 [1378]
adni az ekkor folytatott tárgyalásokkal is. Kifelé igyekeztek megőrizni azt a látszatot, mintha az ezalkalommal folytatott eszmecserék kizárólag gazdasági kérdések körül forogtak volna. Ezt különben az erről kiadott közös kommüniké ls erősen hangsúlyozta, amint hang súlyozza azt is, hogy a tervezett német-francia gazdasági együttműködés semmiféle más ország érdekei ellen sem irányul, ami ezúttal ugylátszik, főképen Itáliára vonatkozik, amely a berlini látogatással kapcsolatban elárulta idegeskedését. Természetes, mondja a lap, hogy a gazdasági kérdések mellett nem hagyták figyelmen kivül a nagy politikai kérdéseket sem és több, mint bizonyos, hogy a jóvátételi probléma nem ls egyszer szóbakerült. Emellett minden bizonnyal még a leszerelés és az Oroszországgal való kereskedelmi kapcsolatok adták a megbeszélések témáját, A berlini látogatás jelentőségét legjobban megjelölte Laval francia miniszterelnök pohárköszöntőjében, amelynek lényege a cikk szerint az, hogy azt a nagyjelentőségű lépést, amelyet a berlini látogatás jelent, egy uj sokat Ígérő kezdetnek kell tekinteni, és ezzel mindjárt elejét vette annak, hogy az esemény értékét túlbecsüljék. A Prágába kinevezett uj jugoszlávkövet_Dr 1 _Grisqgono -mint a Prager Presse /30/ irja belgrádi keltezéssel- ^búcsúztatására rendezett banketten felszólalva örömének adott kifejezést, hogy ez a küldetés ismét alkalmat ad neki a két állam közötti barátság megszilárdítását előmozdító munkára, majd hangsúlyozta, hogy a csehszlovák politikai életből ők jugoszlávok egy fontos dolgot tanultak, amit mélyen oe is véstek szivükbe és ez a politikamorálja, A politikai morál ugyanis nem választható el a privát ember moráljától, AZ ő sok esztendei politikai tapasztalata és sok politikai harca alapján megállapíthatja, hogy Csehszlovákiában ugy