Lapszemle, 1931. október
1931-10-10 [1378]
befejezésében a Giornale a'Itallá cikke, szükséges tehát, hogy e*'kapcsolatok számára egy up formulát találjanak, amely összeegyezteti az egyes nemzetek érdekeit egymással ÍVAZ a probléma ez, amelyről a beszéd is említést tett, amikor az egyén és a.kollektivitás problémájáról szólott, mert ugyanezek a problémák alkalmazhatók nagyobb keretek között az államokra-ls. Cecil lord utalt is arra, hogy ezt a formulát tipikus kialakulásában fel lehet találni a fasiszta rezsim berendezkedésénél. Nemzetközi vonatkozásban az a probléma ez, amelyet a túlzott lndlvidualisztikus törekvés jelent nacionalista vonatkozásban , azok a túlzások, amelyekről azt hiszik, hogy önmagukbanvéve is képesek missziót teljesíteni A túlzott és elvakult nacionalista törekvésekkel szemben ellent kell állani. Itália mindenesetre nem az, amely önérzetét és öntudatát feladja holmi ködös és mitikus internacionalizmusokért és megfeledkezzen nemzeti lényéről és büszkeségéről, ámde a fasiszta Itália érzi, hogy a kihangsúlyozott nemzeti lénye mellett is igen jól tud kooperálni a népek közös feladatánál épenugy, mint amilyen bölcsen saját határai között megteremtette a harmonikus kollektív munka uj disclplináját, anélkül, hogy az egyén teremtő szellemét és cselekvő akaratát legkevésbbé is megbénította volna. Ugyancsak nagy elismeréssel kommentálja Cecil lord beszédét a Corriere della Sera /&/ isGhica román külügyminiszter, aki ezidőszerint Itáliában tartózkodik,- a 8-ikl lapok rövid jelentése szerint - felkereste_Musso r _ lini miniszterelnököt és vele hosszaob megbeszélést folyiatott* .. K ü 1 f ö 1 d . Anté Pavelic őr. -nak_a_horvát_jogpán amelyet az emigráns horvátok berlini lapja a KID utján intézett híveihez, a Tribuna /&/ budapesti keltezéssel ismerteti,. j\ Délamerikáuan élő horvátok tiltakozását a szerb elnyomás ellen, a Giornale Q-Itallá és corriere della Sera /S/regisztrálják.
