Lapszemle, 1931. október

1931-10-10 [1378]

nemzetiségei: alkotják; A kisebbségi jogoknak tiszteletben nem tartása válságtüzhelyeket tereli Európában, amelyek veszélyezte: a békés fejlődést. Franciaország ezt nem akarja látni. Azt hiszi, hogy a kisebbségeknek az uralkodó államrendszerhez való asszi miiálása a kisebbségi kérdés megoldásának legkényelmesebb útja... azáltal, hogy Franciaország a kisebbségi jogok jelentőségét - egészen másképen, mint például Anglia - bagatellizálja és a Népszövetség által vállalt Kötelezettségek elől lehetőleg kitér, a megértés hiányát mutatja rturópa igazi szükségletei iránt. Európai szempontok alatt Franciaországnak az a politikája sem érthető, amely a genfi tárgyalásé kon a fegyverkezések mindennemű csökkentését igyekezett megakadályozni, A többi európai államot az az óriási hadügyi költségvetés, amelyet a genfi tárgyaláspknak évről-évre való elhalasztása miatt vállaníok kell,majdnem összeroppant ja, Németország t£ zonyara meg van elégedve francia védelmi intézkedésekkel, ha ezáltal a szomszédos nemzet oíztonsági érzéke fokozódik. Aki arra gondol, hogy Németország háborút folytathatna és akar folytatni Franciaország ellen, az ooloncL. Franciaország mindig a saját biztonságáról beszél, mi töjbiek mindnyájan azonban csak fouralmának biztosítását látjuk. Katonai politikáját sem tölti el európai szellem,hanem önző érdeke a fennálló állapot tcváubtartásának. hogy ehhez még a status quc egy óriási afrikai hadsereggel akarja garantálni nem épen bizonyítéka a páneurópai áramlatok Franciaországban való erősségének. 187c után az állig fegyverkezett Németország örült, ha Franciaország tevékenységi lehetőségeket talált és azokban talán elfelejthette haragját 10 évvel a világháború után azonban Franciaország, gyanakodva les minden német megmozdulásra és minden német tevékenységi kívánságot békétlennek igyekszik gyanúsítani- Metternich áliammüvészete volt, minden nyugtalanságot elnyomni. Franciaországnak nem szaoad